A nyílt örökbefogadásnak mi a létjogosultsága? Ha valaki lemond a gyerekről, akkor tegye, de nehogy ő legyen már az, aki megszabja kinek adják majd
Komolyan egy olyanra bízni ezt a döntést, aki eldobja magától a saját gyerekét? Ő van ebben a pozícióban?
Az örökbefogadni kívánók egy sor procedúrán esnek át, pszichológussal tárgyalnak, a jövedelmüket ellenőrzik, kijönnek környezet tanulmányt csinalni... stb
Ez a döntés legyen egy kompetens személy kezében. Az, aki épp most taszítjael magától a gyerekét, hát az minden csak nem kompetens...
Aki örökbe szándékozza adni a gyerekét, az ne tartson igényt semmilyen féle kapcsolattartásra. Fogadja el amit tett. Vagy a gyerekből a kellemes része kell, a fotók, videók, néha találkozás, csak nevelni meg költeni rá ne kelljen?
Persze a gyereknek, ha elég nagy lesz, joga van megkeresni a biológiai "szüleit". De hogy pont annak a szava számítson, akinek egy percig is megfordult a fejében a gondolat, hogy neki nem kell ez a gyerek.... téboly
Aki a nyílt örökbe fogadást választja, pont azért teszi, mert nem "nem kell neki a gyereke". De mondjuk nincs abban az anyagi vagy egészségügyi állapotban, hogy felnevelje, és szeretne neki jobb körülményeket.
De nem értem, miért nem lehet békén hagyni az embereket. Az örökbe fogadó szülők is önként választják a nyílt örökbe fogadást, a biológiai szülő is, nem értem, neked ez miért fáj.
Ennyi erővel a mozaik családokat is lehetne kritizálni.
Te abból indulsz ki, hogy egy szülőnek "eldobni a gyerekét", sokkal nagyobb rossz, mintha belátja, hogy "nem lenne most jó szülő és nem ő neveli fel".
Egy gyereknek sokkal jobb élete lehet, ha olyan szülei vannak, akik mellett tud tanulni, azt csinálhatja felnőttként, amit szeret, tudnak rá figyelni, kiegyensúlyozottak a szülők stb., mintha egy gondterhelt, egyedülálló szülő neveli, aki nem csak klarinétozni, táncolni vagy matekszakkörre nem tudja befizetni, de mondjuk szakközépbe kell járnia gimnázium helyett és utána nem tudják vállalni az egyetemi kiadásokat sem. Aki az első és az utolsó az oviban, akinek a rajzát nem tudják hétköznap "csodálni", mert olyan fáradtak a szülők, hogy csak hétvégén és akkor is csak fél napot tudnak minőségi közös időt együtt tölteni. Akinek nem tudják kifizetni a tsmt tornát. Ha nem érnek oda az anyák napi ünnepségre, mert nem tudnak aznap korábban eljönni a munkahelyről.
Szerintem azt belátni, hogy nem vagy alkalmas a gyereknevelésre, óriási dolog és egy óriási áldozat. Ha valaha olyan helyzetbe kerülnék, hogy lemondok a gyerekemről, hogy más nevelje, akkor szerintem én is csak úgy tenném, ha azt tudnám biztosan, hogy jobb helyen lesz, mint nálam. Mert az ő érdekében teszem és ha nem lesz jobb helyen, akkor megtartom.
Kérdező, te olyan ostoba és rosszindulatú vagy, hogy még a gyakoris átlagból is messze kiemelkedsz lefelé.
Ismerőseim voltak örökbe fogadó szülők nyílt örökbefogadásnál. Szó nincs arról, hogy az örökbeadó válogatott volna az örökbefogadók között, mint Mari néni a piacon az almák között.
Egyszerűen arról volt szó, hogy egy terhes nő tudta, hogy nem lenne képes normális lakásviszonyokat teremteni a születendő kislányának, párja még a terhesség alatt elhagyta, ő meg intézetben nevelkedett, szóval nem nagyon voltak anyai ösztönei. A terhesség alatt találkoztak, kölcsönösen szimpatikusak voltak egymásnak, és a kórházból már a örökbefogadó szülők vitték haza a kisbabát. Egyébként egy alapítvány hozta őket össze.
Nincs bajom az abortusszal, se a nők jogaival. Azzal van bajom, hogy vannak akik felelőtlenül fűvel fával kefélnek, védekezni luxus, de ha kiszakad a gumi, ott az esemény utáni, lehet menni gyógyszeres abortuszra, majd simán abortuszra is. Nyilván nem egy pozitív esemèny, de jobb, mintha franc tudja milyen csaladhoz kerül az a gyerek, mert a "kedves anyuka" képes eldobni magától. Ez abszolút nem normális, természetellenes, csak a szülő nő beszámíthatatlan allapotàt igazolja, ilyen ember tartsa a kapcsolatot később a gyerekkel? Nonszensz. Közben mega terhességet végig dohányozzák/alkoholizáljak/drogozzák, nyilván semmiféle terhes vitamint nem szednek, de csoda ha hiánybetegség nemnalakul ki, a csecsemőt szemétként elhajítják, de ha felmerül hogy kié legyen, hirtelen mègis feltámadnak az anyai ösztöneik, egy csapásra érvényesítik az "anyai jogaikat".
Pont hogy a gyerek érdekét szolgálná, hogy ilyen mérgező, bántalmazó környezetből kikerüljön, ezek az "emberek" akik gyűlölték pedig soha ne legyenek hatással az életére. Mert aki szereti a gyerekét, az nem adja idegeneknek.
Aki védekezni buta az nehogy ilyenekbe szóljon bele. Örüljön hogy lyuk van a seggén és valaki sajátjaként szereti és neveli az ő általa eldobott kis életet! Nem gyűlöletet, realitás
"Nem ezen szokott múlni, az gyakrabban előfordul hogy a szülőanya meggondolja magát és mégsem mond le a gyerekről."
Ez meg a másik. Akinek megfordul a fejében hogy másnak adja a gyerekét az nem való anyának. Plusz az a szenvedés amit az örökbefogadónak okoznak... ráadásul idővesztés, az idő alatt örökbefogadhattak volna normálisan egy másik gyereket egy olyan embertöl aki legalább egy döntést képes meghozni. De nem, egy olyan magzatra ment el az időamit végül mégis a drágalátos szülők nevelnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!