Nem érzek semmit a gyerekem iránt, lassan 2 éves. Fog-ez javulni vagy mit lehet ilyen esetben tenni?

Ha így érzel,és biztos is vagy benne,keresd fel a down dada szolgàlatot,ott is Steinbach Évàt.Tud segíteni mind a két iränyból.

Mi 2018-bn fogadtunk örökbe egy akkor 4 éves downos kislànyt.Kifejezetten downost akartunk.Mowt vàrjuk a tesót ,aki reményeink szerint szintén downos lesz.

Sokan vagyunk aik szeretnének ilyen csoda gyereket.Fantasztikus emberke,csoda szép kislàny.

Minden pillanatunk csodàs.Én nem làtok nehézséget,hisz ezt akartam.de a te helyzeted màs.Keresd meg az Évàt.Privàtban megadom a szàmàt szívesen?Talàn tud segíteni hogy megvàltozzanak az érzéseid.

Pszichológushoz lehet járni.Sokat segít, ha akarod.

Ha nem talán az a jobb, ha tényleg lemondassz róla. Talán hamarabb is kellett volna, hogy benne ne hagyjon nagy nyomot. Két évesen és down szindrómával is lehet ez neki rossz, téged szokott meg anyjának akár milyen is vagy/voltál.

Szomorú,ha egy gyermek szeretet nélkül nő fel önhibáján kívül, neki meg még itt a betegség is. Nyílván nem tehettek róla, de ő sem,nem érdemli meg,hogy ha besokallsz vagy elkattan nálad még jobban valami bántsd.

A gyerek vállalást ezek után remélem és gondolom, hogy kerülöd.Később talán eszedbe fog jutni, hogy rákérdezz mi van vele, később talán változik benned valami, és fogsz iránta legalább érdeklődni.

Ha nem.. Hát tanultál valamit. Nem vagy alkalmas anyának.

Nem bántás, nem ítéllek el. Ez egy tény. Ahogy az az apa sem való apának aki elhagyta a gyerekét úgy az az anya sem. Van más dolog is az életben amivel lekötheted magad. Inkább akkor az, ha ennyire nem megy, nem vagy empatikus.

Nem feltétlenül empátiahiányról van szó.. Azért ez komplexebb. Mindenesetre én sem ítéllek el, én sem érzem, hogy valaha anya szeretnék lenni. Bár engem kicsit segít, hogy leszbikus vagyok, heteroszexuális "életmód" mellett nagyobb lenne a nyomás rajtam, hogy a gyerek márpedig kell. Sajnálom, hogy veled is ez történt, és mennyien beleesnek ebbe. Nem kötelező gyereket vállalni, és nem szégyen, ha nem szülsz soha többé. Ezt jegyezd meg. De legközelebb tényleg ötször gondold át a dolgot, sajnos egy gyereknevelés nem olyan mint kutyát nevelni.. Ha nem kell csak úgy továbbadod. De sajnos ezt megtapasztaltad te is.

Érdekel egyébként mi lett a sorsotok a továbbiakban, mi lett a kisgyerekkel.. privátban ha megírod, örülnék neki!

De kitartást kívánok és szép napot!

41-es vălaszoló vagyok.

Azóta haza érkezett a kisfiunk is aki szintén downos :)