Családon beluli orokbeadas - mindenkinek jo megoldas?
27 éves vagyok, van egy 3 hónapos kisbabám. Nem várt terhesség volt, de nem volt szívem elvetetni, annyit gondolkoztam rajta,hogy vegul kifutottam az idobol es már nem lehetett abortuszra menni. Csaladom tamogatott benne, rokonomek azt mondtak hogy ha nem tudom felnevelni akkor orokbe fogadjak, bar ezt nem tudom mennyire gondolták anno komolyan. A terhessegem alatt rendszeresen jartam vizsgalatokra,ugy kepzeltem el hogy minden rendben lesz ha megszuletik, bár maga a terhesseg sem orom volt hanem lelkileg maga a pokol. Az apát nem érdekelte a dolog, sőt még lelkileg terrorizált mintha ő nem tehetne rola, hogy terhes lettem. Megszuletett a gyerkoc, es en nem erzem magam boldognak sőt teherkent élem meg. Nekem még celjaim voltak az eletben, amik ezaltal lekorlatozódtak.
Az en szuleim is elvaltak, mindketszulom alkoholista volt, minden vágyam az volt,hogy nekem normális csaladom lesz ha felnovok. Rokonomeknal voltunk 2 hetet most, ok nagyon szeretik a picit, ott 2 gyerek van és szeretnenek még egyet,csak mar 39 eves es nem meri bevallalni a terhesseget.De nem mertem nekik megemlíteni az orokbeadast. Ha náluk lenne,nem veszíteném.el ot orokre es szereto csaladban nevelkedve( náluk hatalmas a szeretet). Csak lehet rossz lenne,ha látom hogy ot szolitja anyanak. Szerintetek mennyire jo otlet ez?
Negativ kommentek kimeljenek,ugy gondolom nem rosszat tennék vele mert így is tisztessegesen kihordtam es eletet adtam a gyermekemnek.
Szia! A mi családunkban volt erre példa, vagy 50 éve. Igaz, ott némileg presszionálták az anyát, ahelyett, hogy segítettek volna neki. Mindenesetre rendesen felnevelték a gyereket és a kapcsolat is megmaradt. De az anyának ez óriási fájdalom a mai napig ( és szégyelli is). A fiú nem haragszik az anyjára, de persze lehet, hogy csak elfojtja a dühét. Szerintem ez a “bárhogyan döntesz, úgyis megbánod” kategória. :(
Első körben én segítséget kérnék a helyedben. Lehet, hogy depressziós vagy és ha kijössz belőle, másképp látod. Kérhetsz segítséget a családsegítőben is. Pl házi gyermekgondozásban tudnak segíteni. De biztos sok minden másban is.
Végső soron persze örökbe is adhatod. Szerintem csak akkor beszélj erről, ha biztos vagy benne. Akkor viszont sztm őszintén mondd el.
Nyilt orokbeadas
Igy tudod hova kerul de megsem a csaladban marad
Lehet, hogy nem fog tetszeni, amit mondok, de te egy önző ember vagy.
A terhesség tényétől majdnem 2 hónapod volt dönteni az abortusz mellett, de nem tetted, pedig ennyi idő elegendő átgondolni egy életet megváltoztató döntést.
Aztán megszülted, és most keseregsz a régi céljaid után, amiket még elérhetsz gyerek mellett is, rengetegen csinálják így.
Amúgy ha rokonnak adod örökbe,emészteni fog a bűntudat, amiért a céljaid miatt inkább odaadtad valamrlyik rokonodnak a gyereket, mert főként nem azért teszed,hogy neki jó legyen, hanem, hogy te ne szenvedj, pedig a gyereknek a legjobb az anyja mellett.
Gondolom,mikor végül "kifutottál az időből" azt is számba vetted, hogy egy ideig nem te leszel az első az életedben... Ja, nem... akkor nem keseregnél.
A javaslatom, apuka, ha nem fizet, kérj gyerektartást, szedd össze magad akár egy jó szakember segítségével, és ne add oda a gyereked, hanem neveld tisztességesen, és a j3len helyzetedből hozd ki a legjobbat.
Először pszichológus. Ha nem változik a véleményed,miért is ne adnád olyan helyre, ázok jó gyermekkor biztosítanak neki. Lemondasz minden jogodról a gyerekkel kapcsolatban. Gondolom nem minden héten találkozol a rokonaiddal, így beleszólni sem fogsz tudni.
Nem a te gyereked lenne az első, ahol egy rokon nevelné. Hány gyereket nevel a nagymama vagy éppen a nagynéni.
Erkölcsileg mindenféle örökbeadás vitatott, de ha te nem tudod biztosítani neki a szeretet csak, mint egy "távoli rokon" akkor add olyan helyre, ahol szeretik.
Egyetértek az előttem szólókkal annyiban, hogy ez egy nagyon komoly döntés, érdemes előtte egyrészt magadat „helyre tenni”, másrészt pedig informálódni.
Valamiért hazánkban még mindig ördögtől valónak tekintik a nyílt örökbefogadást, ami nem pusztán annyit jelent, hogy ismered az örökbefogadókat, hanem hogy kapcsolatban is lehetsz a gyerekeddel. Persze ehhez nyilván nem kevés intelligencia is kell (főképp érzelmi) minden fél részéről. A gyerek számára nyilván a legjobb, ha az anyjával maradhat, utána a családon belüli örökbefogadást, majd az idegeneknek történő örökbefogadást szokták ajánlani.
Szívesen ajánlok egy egyesületet priviben, amely tanácsadással foglalkozik a hozzád hasonló helyzetben lévőknek (nem adnak örökbe gyerekeket, így nem érdekeltek abban, hogy bármire „rádumáljanak”, viszont a legtapasztaltabb szakemberek a témában, akik csak segítségnyújtással foglalkoznak).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!