Szerintetek melyikünknek van igaza kinek járt volna egy kis pihenő?

Hat.. Az én férjem 12 órában dolgozik. Vagy hazaér fürdetésre vagy éppen utána. De épp csak kezet mos és már veszi is ki a gyereket a kezemből. Na nem elsősorban azért, hogy háttérbe vonulhassak és pihenjek, hanem azért mert alig várja, hogy az egyszem fiával lehessen. Hulla fáradt ő is, néha úgy kell vitatkoznom vele, hogy ma nem, menjen egyen, fürödjön, feküdjön, nem sokára megyek én is. Nagyon szereti ha ő etetheti és altathatja el este (7 hónapos) . Sajnos hamar tápszeres lett, aminek a férjem annyiban örül, hogy így ő is kiveheti a részét az etetésből. Neki is jó érzés, ahogy éves után álmosan hozzá bújik és elalszik a mellkasán.

Na ne értsen félre senki, nem adom elő a tökéletes életét, mert ő pl a házimunkára szarik, de ha közben foglalkozik a gyerekkel, akkor nekem ez így jó.

Örüljetek hogy egyáltalán együtt tudtok lenni. Főzzetek le egy kávét, rakjátok termoszba, vigyétek el a játszótérre, hagyjátok a gyereketek játszani a többiekkel, tarsátok szemmel, legyetek ott, de beszélgessetek is egymással. Ha meg játszani hív a gyerek, akkor játszatok együtt.

Mit nem adnék azért, hogy délután közösen menjünk játszótérre.... 7kor elindulok otthonról, 5re futok bölcsibe, majd kötelező feladatok, játék egyszerre és csupán este fél 9re ér haza a férjem, amire a fiúnk már szinte alszik. És hétvégén is dolgozik ha úgy alakul.

Értékeld a közös időtöket!