Mikortól tud a gyermek válaszolni a Miért? Kérdésre?

Gabica, hagyd már a lányodat, ne sürgesd, ne legyenek már vele szemben irreális elvárásaid! :)

Be fogja érni a korosztályát, de nem fénysebességgel.

Az "ez mi" normális esetben 2-2,5 év körül jellemző, azaz ~min. fél éves a csúszás. Majd 4 év körül válaszol rá.

Nem a fejlesztésre mondom, hanem a piszkálásra! Hagyd a neuropszichológusra a pszichometriát. Ne sürgesd, ne méregesd, csak szeresd!

Rohadtul árt neki, amit csinálsz (tudniillik, hogy nem azt nézed, hogy miben jó, hanem hogy miben tér el, miben van lemaradva, hogy lehetne minél előbb egyengyereket faragni belőle... - nem lehet).

Lányom is rajta van a spektrumon, tudom miről beszélek. Valamikor 2 éves korában engedtem el a dolgot, azóta sokkal könnyebb neki is, nekem is. Fejlődik, haladunk, de nem érdekelnek mások.

Nem kell elvárni. Elérkezik a miért-korszak, amikor elérkezik. Egyébként megkésett beszédfejlődésűeknél átlagban szintén óvodás korban jön el, 3-4 évesen, átlagosan. Teljesen mindegy, hogy már 12 hósan beszélt egy gyermek, vagy csak a 3. szülinapján szólal meg, többnyire ugyanúgy beszélnek 3 és fél évesen, és átlagban mindegyikükre jellemző, hogy 3-4 évesen fontossá válik számukra a dolgok oka.

Ha eltérő a fejlődés, az viszonylag ritka, ilyen esetben sni, vagy fogyatékkal élő. Más kérdés, hogy ha a többségre jellemző időintervallumban jellemző fázisok vonatkoznak egy gyermekre, önmagában ez nem zárja ki, hogy esetleg fogyatékkal él.

Hadd pontosítsak bizonyos kommentek kapcsán, ha szabad: nem egyszerűen arról van szó, hogy az óvodás, egyes miért-ekre tudja a helyes választ, másokra meg nem, hanem egyre inkább magyarázatot keres a dolgokra. Mégpedig a maguk módján, tehát ami az óvodáskori gondolkodásmódra jellemző. Pl "miért fúj a szél", ennek kapcsán számos, tipikus óvodáskori változat jellemző, mit vélnek. Pl "a barlangokból kipréselődik a levegő", és így tovább.

Arra utalok tehát, hogy a lényeg: foglalkoztatja a legtöbb 3-4 évest már, a miért-kérdés. Az viszont kevésbé lényeges, hogy megfelelő választ tud-e. Lényegesebb, hogy foglalkoztatja! És az is fontos, hogy hagyjuk kibontakozni akkor is, ha a valóságnak nem felel meg az ok keresése. Mivel a fantáziája is, a gondolkodásmódja is fejlődik, ha hagyjuk önállóan gondolkozni!

Ugyanakkor idővel utalhatunk a felnőttek által helyesnek vélt válaszra, amennyiben -az életkorából eredően- már látunk esélyt ara, hogy azt a verziót is netán megérti.

Más. Ha nem válaszol, nem feltétlen jelenti, hogy nem tudja. Lehet, hogy csak nem akar válaszolni. Ha autizmussal él, ha nem.