Jogosan várnám, vagy nekem kell egyedül megoldani?

Jogosan várnád el, de láthatóan hiába teszed. Nincs is ezzel gond, a 3 és a 6 éves között hatalmas a szakadék. Majd úgy 3-5 év múlva ez már nem fog ennyire látszani, kicsit "összenőnek", de sosem úgy, mint a kis korkülönbséges tesók.

Próbáljatok társasozni, valamit, amibe a 3évest is be lehet már vonni. Vagy amíg a 3évessel játszol, foglalkozol, addig kaphatja meg a nagy azokat a kedvezményeket, amt amúgy más esetben nem (pl mese, tablet, telefon, youtube... -nem ördögtől való dolgok ezek, ha megbeszélitek, felállítjátok a határokat)

Dehogy is! Nem , nem játszok velük külön külön órákat!

Egyrészt nálunk fix a délutáni alvás, vagy legalább pihenés mindenki a saját szobájában. Nem érdekel, ha nem alszik, de kicsit ki kell pihenniük egymást -nem tudok erre jobb szót- különben egész nap huzakodnak egymással. És nekem is kell 1-1.5 óra csend.

(Nekem mondjuk 3 van)

Mi ezért is vagyunk eljárós család, kirándulunk , sétálunk , kutyát sétáltatunk (tudom ilyenkor télen nehéz és a helyzet fokozódik idegesség terén is a családokban)

Másrészt bevonom őket a házimunkába.

Van persze közös játék, társasozás, kártyázás. Aki szeretne, részt vesz benne, aki nem, az foglalja el magát.

Muszáj megtanulniuk, hogy nem egyedül vannak a világon, a másik is érző lény, mindenki jól kell érezze magát, nem csak az egyik vagy a másik.

Nem fogsz tudni mindkettővel állandóan 100% ban lenni, hiszen ketten vannak.

Ne is állíts magaddal szemben ilyen elvárást.

És ahogy egyre nagyobbak, azért egyre inkább megtalálják a közös érdeklődést. Akkor is vannak konfliktusok, mindig is lesznek, olyan hogy feszt rózsaszín köd minden, úgysincs !De azért nálunk pl. a fiúk együtt fociznak, focis kártyát rendezgetnek, szerelgetnek, sokszor 1-2 órát is, teljes egyetértésben. Aztán persze vmin összekapnak, megy a haragszom rád, majd újra egymásra találnak.

Nálunk 3 lány van 6,3 éves és baba.

Van külön program a naggyá lovagolni járunk, a kicsivel meg játszotta.

Ez a külön program, múlt héten itthon voltak betegen. X ideig az egyik által választott játékot játszottuk, utána a másikat.

A maradék időbe belekellett fernie a picinek és a hazimunkanak is. Addig vagy mesét nézték, vagy játszottak valamit.

A nagynak és a kicsinek is engednie kell, pl egy peppa után jön egy rövid slime videó vagy ilyesmi.

Játékban ugyanígy, ha a kicsi orvosokat akár játszani, utána boltosat is kell a nagy miatt.

Nálunk alap az alkalmazkodás.

Egyedül neveled őket?

Az apuka nem tudja addig az egyiket lefoglalni?

Szerintem nem elvárható hogy együtt játszanak. Nem ők akarták egymásnak magukat, hanem te akartál 2 gyereket.

Ahogy a fiamat sem kényszerítem, hogy olyannal játsszon, akit nem kedvel. Vagy mert testvérek, ezért kötelező kedvelniük egymást?

Ha nem akarnak, nem lehet közös játékra szoktatni őket. Szerintem onnan közelítsd meg a kérdést, hogy ki tud foglalkozni az egyikkel, amíg a másikkal játszol, és fordítva.

Nálunk majdnem 4 év a korkülönbség, bár mindkettő fiú, de egész jól megvannak, persze van, amikor versengenek a figyelmemért meg összevesznek valamin (ez általában 5 perces hullámokban történik, szóval mire én épp ideges leszek, hogy megint miért nyiválkoltat valaki valakit, és közbelépnék, már a legnagyobb egyetértésben röhögcsélnek). De ha nem megyek bele, mert épp mást csinálnék és ezért halálra unják magukat, akkor egy idő után muszáj jóban lenniük - és láss csodát, általában sikerül is :)

Egyébként szoktam velük persze játszani is, de néha már bevallom, megválogatom, mihez van kedvem. Pl. társasozni szeretek és legózni is, de focizni, birkózni vagy sötétben elemlámpával rohangálni nem annyira :) Ilyenkor általában szavazunk, hogy hármunkból (a harmadik néha apa, néha én, ritkán van, hogy négyen, mert addig a másik kihasználja az alkalmat valami semmittevésre:)), ki mit szeretne, aztán azt játsszuk először, de utána sokszor persze a másikat is.:)

4-es vagyok.

Nem támadásnak szántam.

Csak ha belegondolsz az ő szemszögükbe...

Főzz délután másnapra. ÉS máris szabad a délelőttöd.

Az nem elvárható, hogy együtt játszanak, de az esetleg igen, hogy külön-külön egyedül. Vagy veled 3-asban.

Egy 3 éves néha még magával sem jön ki (hiszti, dühkitörés), nemhogy mással, akit nem kedvel. A 6 éves már lefoglalhatja magát akár.

Nem fognak soha sem igazán össze szokni ez a szakadék mindig köztük lesz.

Ez a nagy korkülömbség és, hogy külömbözö nemüek ami miatt leginkább kialakult. Hozzá jön még, hogy az ovoda ahol vannak gondolom nem vegyes csoportuak és eleve a gyerkeid mást nem látnak csak velük egykoru gyerekeket.

2 es vagyok, szerintem meg borzasztó káros ez a tendencia ami manapság megy, hogy jaj szegény nem kér testvért, meg hogy egész nap másról se szól mint hogy egyik program éri a másikat, a szülők felvaltva kötik le a gyereket mert az halálra unatkozza magát. Az életben, a társadalomban, a közösségekben sem mondhatja azt a gyerek majd hogy csak vele foglalkozzon mindenki, az ovoneni, majd később a tanító, vagy a kis baratja az oviban.

Nem vedekezhet ezzel hogy dehat nem o akarta hogy más emberek vegyék körül.. Szerintem nem jó ha egy gyerek (akarhanyan is vannak) nem tudja magát elfoglalni vagy minden jatektevekenysegehez a szülőt várja partnerének.

Nem beszélve a gyakorlati oldaláról a mindennapoknak, mert bevasarolni, főzni, takarítani muszáj egy anyának (vagy apának is, nincs nemhez kötve) és nonszensz emiatt hazvezetonot vagy takarítónőt fizetni mert a két gyerek felvaltva öli egymást mondjuk.

Nem, persze nem muszáj imádniuk egymást de hogy az anya meg folyamatosan őrlődjon köztük, megállás nélkül úgy érezve, mindenki elégedetlen - az nem állapot.