Mi volt akkor, mikor még nem volt orrszívó-porszívó?

50 évvel ezelőtt még valóban nem használtunk otthon orrszívót. Ha nagyon náthás volt a gyerek, esetleg be lehett zarándokolni vele olyan kórházi osztályra, ahol le tudták szívni az orrából a váladékot. Különben pedig orrcseppet használtunk, ami magától kicsorgott, azt törülgettük, és imádkoztunk, hogy ne kapjon a gyerek középfülgyulladást, arcüreggyulladást.

Az orrszívás egyébként nem fáj, hacsak nem sebes a baba orra. A kicsik inkább a lefogást, erős hangot utálják, meg átveszik a szülők fálelmét, akik már előre rettegnek, hogy jaj, most mi lesz, sírni foga gyerek...

Barátnőm a másfél év körüli kislányát megtanította, hogy saját magának szívja az orrát a porszívóval. Eleinte nem ragaszkodott hozzá, hogy rögtön tökéleten el kell végezni a műveletet, és addig el nem engedi a gyereket, amig egy csepp váladék is jön az orrából, hanem játékot csináltak belőle, szívták a maci orrát, anyáét, kicsit a babáét, és közben anyuka nagyokat nevetettt, mert "csikiz". A gyerek elhitte, hogy ez tényleg egy játék. Aztán megcsodálták, hogy mennyi trutyi jött a gyerek orrából, és vicces pofákat vágtak hozzá.

Ha nem látom saját a szememmel, nem hiszem el, hogy ilyet lehet. Az orrszívó dobozán mosolygó kisgyereket üres reklámfogásnak gondoltam.