A párom azert akar elhagyni mert az ovis gyerekünk tizedjére sem érti hogy ne ugraljon az ágyon. Vélemény?

Nem kell az ilyesmi miatt elhagyni a családot, de ne haragudj, a te hozzáállásod is iszonyú gáz.

1. Egy ovisnak érteni kell, hogy nem ugrálunk az ágyon. Ha leszállítod róla, majd a következő látogatás alkalmával újra bepróbálkozna, az normális lenne. Hogy tízszer rászóltok és a füle botját sem mozgatja, az nem az. Oviban dolgozom, kiscsoportban, és ezt ebben a formában a legproblémásabb sem meri megcsinálni. A te gyereked is képes lenne szót fogadni, ha akarna. Csak épp nem akar, mert minek, úgysincs semmi következménye.

2. Nem a felnőtt dolga egy óvodást egész nap lefoglalni, főleg nem azért, mert fennáll a veszélye, hogy egyébként szétveri a berendezést.

3. Ha egy ovist nem lehet a tv-vel egy, helyiségben hagyni, mert tönkreteszi, ott valami nagyon el van cseszve. Autó dettó. Normális esetben már egy 3 évesnek sem jut eszébe összekarcolni a kocsit.

4. A kedves párod holnapra lenyugszik, és nem pakol, ebben egész biztos vagyok. A gyereket viszont próbáljátok meg féken tartani, különben lesznek itt nagyobb gondok is.

ha ilyenért elköltözik,akkor mehet,

anyosnál is az érvényas sőt mindenhol hogy az ágyon nem ugrálunk mert balesetveszélyes ,ugrálni a trambulinon és földön szokás .

Tökmindegy kinek van igaza, a férj részéről ez csak ürügy.

Bár eléggé gerinctelen, hogy nem áll eléd és mondja el, valójában mi a baja.

Add rá a kabátot, hagy menjen.

Kedves oviban dolgozó 23as válaszoló.

Kérlek segíts nekem is, hogy hogy kell rávenni a gyereket a szófogadásra. Én is ebben hittem, hogy mindent 5000szer elmodok neki és csak lesz foganatja de nem így lett. A fiam is kiscsoportos, az oviban nincs vele gond, bár meg sem szólal szinte, de itthon néha igencsak szófogadatlan. A berendezésben ugyan nem tesz kárt, főként azt nem tudom megértetni, hogy ne bántsa a testvérét, főleg akkor ne bántsa bosszúból ha rám haragszik. Beküldeni a szobájába vagy saokba állítani nem tudom, mert nem marad ott. Teljesen magam alatt vagyok már és nálunk is a párommal örök vitatéma ez.

Bocs hogy nem tanácsot adok, viszont én is kíváncsi lennék az óvónő vàlaszadó tippjeire. Oviban azt mondják, legyen mindig következménye a rossz cselekedeteknek. de pontosan mi? mindenért képtelenség sarokba állítani. főleg ha testvérei is vannak és esetleg velük is épp teendő van (esetleg épp szintén bünti) akkor hogyan? meg pl ilyet hogy lefekvés helyett bohóckodnak-kiszaladgálnak még 21.30kor is a szobájukból - ott és akkor rögtön milyen következmèny lehet? a másnapi ezmegaz elmarad, nem kapod meg stb nem működik. ha rájukzárnám az ajtót még boldogok is lennének, felkapcsolnák a lámpát és játszanának reggelig.

Szóval jó lenne ha valaki valahol épkèzláb, konkrét tippeket tudna adni, nem csak dobálózni azzal hogy "meg kéne nevelni a gyereket".

Van egy 4 évesem is egyèbként, ő ért a szép szóból is, de legkésőbb akkor amikor kezdem megemelni a hangom. Ha ő lenne az egyetlen gyerekem, még vállon is veregetném magam hogy milyen okosan nevelem.:D De vannak zsiványabb gyerekek is, jól jönne néha egy konkrét nevelési nagykönyv.:)

Kérdező, hogy alakult végül, ugye nem pakolt össze párod?

Az ovis válaszoló vagyok. Nem vagyok óvónő, csak pedasszisztens. :) De ha óvónő lennék, se lenne tuti receptem, sokat beszélgetünk erről a kolléganőimmel, mindannyian gyakorló anyukák vagyunk, és egyikünknél sem mennek olyan flottul a dolgok otthon, mint az oviban. Ez viszont a mi bénaságunk, mivel az ovi azt mutatja, hogy már egy 3 éves is KÉPES a viszonylag fegyelmezett viselkedésre, tehát az a magyarázat, hogy "nem érti, hogy nem szabad az ágyon ugrálni, mert még túl kicsi", egyszerűen nem állja meg a helyét. Érti. Elég nagy már.

Nyilván az oviban sokkal rendezettebb az egész élet, egyértelműbbek a szabályok, szigorúbb a napirend, ez biztonságot ad a gyerekeknek. Az érzelmi viszony sem olyan szoros, hogy nagyon el merjék engedni magukat. Nem kell ezt egy az egyben lemásolni otthon. Az azonban biztos, hogy ilyen kétfelé tartó neveléssel, mint ami a Kérezőéknél van, nem csoda, ha teljesen összezavarodik és bepörög a gyerek.

Nekem amúgy alsósaim vannak, nálunk is a férjem a sokkal szigorúbb, de én nem bánom. Kell nekik a fegyelem, ha rajtam múlna, a fejemen ugrálnának egész nap.