Mivel bűntethetném a nevelt lányom?

Nos, vegyük sorra: egy gyermek, akinek szétváltak a szülei, az apja összejött egy másik nővel, nem mellesleg féltesói vannak... Képzeld magad a helyébe, akár mekkora szörnyetegnek is látod. Egy gyermek, akire kevesebb idő jut, fél, nem érti mi folyik körülötte csak az ösztöne diktálja a túlélést. És a dackorszak közepén ül. Erre te büntetni akarod?

Arra ahogy utálatosan viselkedik ne reagálj, nehéz lesz előre szólok, ha tud inkább apa beszéljen vele, nyugodtan, akkor is maradjon higgadt, ha kifordul magából. Mindig maradjatok biztos háttér számára, ne akarjátok kihúzni alóla még egyszer a talajt. Ugyanakkor maradjatok következetesek, amit eddig engedtetek engedjétek, ha tombol ahogy írtad magyarázzátok el neki mit csinált és azt miért nem szabad. Ne a zsarnoki énjére regáljatok, hanem egy pici gyermek sérült lelkére. Nekem a saját gyermekem ment át egy traumán 4 évesen és most 6, most tudom azt mondani, hogy az, aki volt. Persze jártunk vele gyermekpszichológushoz, sokat segített. De voltak olyan időszakok -közben újszülöttel- amikor úgy éreztem, hogy nem bírok vele és odaadom valakinek, aki megneveli mert nem megy. De túljutottunk a mélypontokon, majdnem a házasságunk is ráment, és szép család lettünk.

Mindig legyen szemed előtt, hogy ő egy gyerek, érvényesülni akar, a környezetéből veszi a példát. Ha bünteted, ő is büntet a maga módján. Ha tudtok beszéljetek az anyjával erről, persze ne a gyerek előtt, alakítsatok ki közösen egy nevelési módszert.