Ti gyerekeitek is sokat sírnak\hisztiznek?
3 éves múlt, szeptemberben kezdte az ovit. Azt mondja szeret járni és nem szokott sírni amikor otthagyom. Csak délelőtt van.
Viszont az utóbbi időben teljesen kifordult magából. Folyamatosan felvesz valami új stílust.
Szemtelenkedik, felesel, kiabál, szófogadatlan lett, de olyan szinten, hogy ha szólok valamiért tuti hogy az ellenkezőjét csinálja. Ha nem az van amit akar üvöltve hisztizik. Ha büntibe küldöm ott is csak üvölt és folyamatosan kijön.
Úgy eszik, mint egy disznó, csámcsog, köpködi a kaját.
Ha valamiről kínkeservesen leszoktatjuk lesz valami új, aztán vissza-vissza tér. Már szinte örülök, ha beteg és nem kell mennie oviba.
És a jéghegy csúcsa, hogy az 1 éves tesója utánozza.
Ti hogy kezelitek az ilyet? Kezdem teljesen elveszíteni az irányítást. Forró zuhanyként ért, hogy az én gyerekem, aki étkezés után a szalvétával megtörölte a száját és segített elpakolni kezd eltűnni.
Rá van mindig szólva, ha rosszat csinál és dicsérve, ha jót. Ha túlmegy egy határon büntetve is van. De mindenért üvöltve sír, mint akit nyúznak. Most már az ébren töltött idő 85%-a hiszti.
Hogy tudnám visszaterelni a helyes útra?
3 éves korban javában tart a dackorszak, ráadásul az új környezet is befolyásolja. Nagy hatással vannak rá a többiek az oviban. Innentől már csak ilyen lesz. Ha lecseng ez a korszak, akkor lesz majd más, ami miatt pörölhetsz vele. Most már kinyílt a kis értelme, feszegeti a határokat, és próbálgatja, hogy egyes viselkedési formákkal mi tud nálatok elérni. Majd nem 4 éves lányom dettó. Néha már a hajam tépem, mert a szép szó nem segít, ha erélyesebben szólok, akkor meg vagy a képembe nevet vagy sírva fakad, mintha agyonvertem volna.
Mivel minden gyerek más, ezért neked kell kitapasztalni, hogy nálatok milyen módszerek válnak be. Tökéletes recept nincs, de lehet találni a neten különböző módszereket. Próbálgatás és kötélidegek. A kicsi meg menni fog a nagy után. Szóval ha a naggyal dűlőre jutsz, akkor vele is könnyebb lesz.
Ez komoly? Most már ilyen küzdelmes lesz? Nem azzal van a gond, hogy hangos vagy néha dacos. Tudom hogy gyerek, szóval legyen hangos és rohangáljon . De úgy érzem reggeltől estig a véremet szívja.
Ráadásul a szomszéd kiscsaj is beszólt, hogy sokat sír a gyerek mit csinálok vele. Tudom, hogy nem kellene ezt felvennem, mert amíg nekem se volt gyerekem, én sem értettem miért nem tudja a szülő megnyugtatni a hisztiző gyerekét. Most meg titkon örülni szoktam, miközben együttérzek, hogy végre nem az enyém üvölt és nem minket bámulnak.
Üdv a való világban. Még nagy a csoporttársak hatása, hogy ott valamivel szabadabb, többen vannak, ismerkedik a határaival, meddig mehet nálad.
Ez el fog tartani, mindig lesz valami, ami miatt kiakaszt, vagy az idegeiden táncol.
A fiam is ilyen. Szófogadó gyerek, de visszafelesel, néha szemtelenkedik. Ha összefutunk egy olyan volt csoporttársával, aki képtelen viselkedni, a fiam is megkattan.
Most 5 éves, de legalább már segít, elpakol maga után és nem disznóskodik a kajával sem. Vannak dolgok, amiknél visszatér, ilyen mondjuk az étkezés és elpakolás(persze, ha nem hagyod magad). De van olyan dolog is, amiben meg fog változni. Most kezd kialakulni az személyisége, próbálkozik felfedezni a világot, az ovi ebben is segít neki szerintem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!