Már nagyon nem bírom, mihez kezdjek?
Van két gyerkőcöm, 6 és 9 évesek. Van egy barátom, akivel együtt élünk és van egy fia, aki az anyjával él, 6 éves.
Most nálunk van a fiú, én vigyázok rá, mert ha én vagyok táppénzen az kevesebb kiesés, mintha a barátom zárja be a presszóját.
Nekem semmi bajom a gyerekkel, de nagyon neveletlen. Verekszik, rúgdos. Írtam már ide, hogy mit kezdhetnék vele és igyekszem is elmagyarázni neki, büntetést kap (kiül a konyhába), de nem hat.
Mindig veszekednek, vitatkoznak, kiabálnak, verekednek, nem lehet elindulni sehova. Viszi magával az enyémeket is, egyre inkább kezdenek olyanok lenni, mint ő.
Futkosnak az utcán, ahol az autó jár, kiabálnak, verekszenek, lökdösődnek. A minap már nagyon dühös voltam és ott kinn az utcán lekiabáltam mine a hármat, mert majdnem kiszaladtak a kocsi elé, fagyival futkostak...és elszakadt a cérna./5 percig nyugton voltak, aztán újra. Fel kellett jönni a játszóról, mert a gyerek szórta a kavicsot. Előtte a kb 2 éveseket dobálta, hiába kellett mellettem ülnie játék helyett. Ahogy elengedtem, újra kezdtem.
Már nem bírom, elfáradtam a másfél hét alatt. Az apja is velünk volt 3 napot, de most megint dolgozik, én soknak érzem. Sírnom kell már tőlük. Más hogy bírja? Én hogy bírjam ki?
válasza:"Van két gyerkőcöm, 6 és 9 évesek. Van egy barátom, akivel együtt élünk és van egy fia, aki az anyjával él, 6 éves."
Nem csoda, hogy meghülyülnek a gyerekek. Ez szövegértési gyakorlatnak remek, egyébként szomorú.
Nagyon sajnálom, ha neked ez megnehezítette az értelmezést.
3,6 és 9 éves gyerekekkel vagyok itthon. Ebből kettő az enyém, egy az élettársamé. Megfelel?
Nem tudok mit kezdeni egy neveletlen gyerekkel, sajnálom. Az enyémek nem ilyenek, sosem voltak ennyire szófogadatlanok. Nekik hatásos a "3* szólok, ha nem értitek meg, akkor nem megyünk le ma a játszóra!". Ez után többnyire nincs is gond, szót fogadnak, elpakolnak. A sajátjaimat eddig egész jól elkoordináltam.
Viszont most kaptam egy 6 évest, akit alig ismerek és ez nagyon nehéz, hiszen nem akarom bántani, nem akarok vele kivételezni meg semmi ilyesmi.
válasza:Dehát összevissza írsz, a kérdésben azt írod hogy " van kettő gyerekem hat és kilenc évesek. " Az előbb meg írid, hogy van 3,6,9 éves gyerek , ebből kettő a tied, de a barátodé hat éves.
Egyébként meg a barátod vigyázzon a saját gyerekére.
Észre sem vettem... Pedig átolvastam. Pár órákat alszok, nagyon fáradt vagyok. Tegnap este ülve aludtam már, mert későn ér haza a barátom és igyekeztem megvárni, együtt enni vele, aztán beszélgetni.
Az enyémek 3 és 9 évesek. Az övé 6. Csak tényleg észre sem vettem. Néga úgy érzem, hogy megbolondultam már.
válasza:#3 Én átlátom a kérdést. A válszom lényege az, hogy a gyerekek nehezen viselik, hogy
- apa helyet anya már egy másik férfival van (a te gyerekeid szemszögéből)
- hirtelen lett egy új testvérünk (a te gyerekeid szemszögéből)
- apám egy másik nővel van (a barátod gyereke szemszögéből)
-két vadidegen gyerekkel vagyok összezárva (a barátod gyereke szemszögéből)
A megoldás: rengeteg türelem, pszichológus, idő.
válasza:Mond meg az apjának, hogy vigye magával ő.
Nálunk 3 rokongyerek volt múltkor a saját gyerkőcöm mellé és végül párom szólt a szülőknek,hogy vigyék őket haza, mert nálunk nem szokás a festéket lekaparni a falról,viccből odafingani valaki orra alá sem ajtót rugdosni vagy csapkodni és 24-ből 16 órában üvölteni mint a sakálok.A válasz az volt, hogy elviszik mert ha olyan buták vagyunk, hogy nem tudunk programozni a gyerekekkel minden nap akkor ne lepődjünk meg ,hogy szófogadatlanok.Végül is kinek ne volna napi 15 ezre(nálunk egy pár órás játszóházazás ennyire jött ki) minimum arra, hogy szórakoztassuk őket.Teszem hozzá nekik sincs.
Ne érezd magad rosszul ezért, beszélj őszintén a pároddal és mond meg neki amit ide írtál.
Anyuka már szülés után lelépett a gyerekkel. Akkor volt csak köztük jó minden, amikor a barátomnak több pénze volt és tudott venni a nőnek ezt-azt. Nem hittem el addig, hogy a nő olyan "rossz", amíg nem hallottam az újabb követelőzését: a barátom örökségének 20%-át akarta, ha nm kapja meg, akkor ráküldi a barátomra a NAV-ot (vállalkozó).
De engem nem érdekel az a nő, csak az, hogy nem neveli meg a fiát. Megkérdeztem, azt mondta a gyerek, hogy csak az oviban vannak barátai, ovin kívül nem találkozik a barátaival, nem játszik gyerekekkel. Válogat, verekszik, kiabál, ugrál, rúgdos, lökdös.
Nálunk ezek tilosak, kivéve a hangoskodást. Azért nem szólok, ha játszanak.
Igyekszem türelmes lenni, de ha elmegyek pisilni, zuhanyozni, leviszem a szemetet, elszívok egy cigit...tuti közben történik valami. Lerúgja a kicsit az ágyról, fellöki, megüti valamelyiket. ... És nincs időm megpihenni. Este megjön a barátom, aztán vele kell lenni, meghallgatni, beszélgetni a napjáról, elmesélem neki a fontosabbakat, aztán kidőlök, mert nagyon fáradt vagyok. Ha fenn is vagyunk együtt, már nyűg, nem pedig kikapcsoló pihenés. A szex meg kb eszembe sem jut addigra. 😅 szóval úgy érzem csődöt mondtam anyukaként, társként, nőként...mindenhogy. Elkeserítő, kiábrándító, kiborító.
válasza:De arra kérdésre még nem válaszoltál miért nem a barátod vigyáz a saját gyerekére? Neked semmi közöd nincs ahhoz a gyerekhez.
Magadat, és a saját gyerekeidet teszed tönkre egy idegen gyerek miatt?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!