A munkahelyetek mennyire toleralja azt, hogy az oviban osszeszed mindent a gyerek?

Nem. Mi kis leánycég vagyunk, 4 emberrel az irodában (az anyavállalat külöldi).

Amikor anyuka 2 hétig dolgozik, majd 2 hétig otthon van, akkor a negyedik alkalommal megmondta a főnök, hogy ez volt az utolsó, és ki is rúgta.

Megértem, mindig mi szívtunk vele, mert a gyereke beteg volt, állandóan mi túlóráztunk, mi jártunk be ünnepnapon, nekünk kellett az életünket is átszervezni, mert "Bencuska elkapott egy vírust". Hát, remek volt, mit ne mondjak.

Nagyobb cégnél biztosan toleránsabbak, de az attól is függ, mennyi a kapacitás, behívható ember, meg mennyit beteg a gyerek.

Az én munkahelyem egy szuper hely, mindent megért, rugalmas, emberségesek stb. Én nem vagyok szülő, de a csapatomban dolgozik egy anyuka. A gyereke 5 éves és állandóan beteg.

Az egy dolog, hogy a nő folyamatosan behozza a betegséget, de amikor otthonmarad a gyerekkel, mi sokszor helyette dolgozunk. Én, konkrétan, mint felettese, olyankor MINDIG tovább benn maradok, hogy amit lehet, elvégezzek helyette, hogy ne csússzon a projekt.

Persze, nem egyszer volt, hogy minden igyekezetünk ellenére is csúszott a projekt, ami csak azért volt rohadt kellemetlen, mert az ügyfél kiakadt, a pénz nem jött be időben, a csapat emiatt nem kapott annyi bónuszt, ami adható lett volna pont karácsony előtt.

Én nem megértem, hogy egy gyerek sokszor beteg, ez természetes. De nem kicsit tartom pofátlannak, hogy amikor az említett kolléga dolgozik és megkérem, hogy maradjon benn egy kicsivel tovább és fejezze be a feladát, mielőtt hazamegy, ő van a legjobban felháborodva, hiszen "neki gyereke van", maradjon itt az, akinek nincs.

Nem sokáig fog itt maradni ezzel a hozzáállással és nem azért, mert sokat beteg a gyerek, hanem mert természetesnek veszi, hogy más emiatt dolgozik többet, emiatt túlórázik, de amikor őt megkérem, hogy fejezze be a feladatát, mielőtt lelép, akkor kikéri magának.

Ha késik az anyuka, az óvónénik ügyesen elültetik a gyerekben, hogy "anyád jól itt felejtett már megint", ha fél ötig nem sikerül odaérni. Négyig dolgozva, félórás úttal nehéz odaérni 4-re, legkésőbb negyed ötre...

Pedig elvileg fél 6-ig van nyitva az óvoda...

A harmadik ilyen alkalom után már a gyerek sem akar óvodába menni, mert "megint ott felejtesz".

És évek alatt sem gyógyul meg a kicsi lelke, hogy őt "ott felejtették" az oviban.