Kisfiamat szeptembertől viszem a bölcsibe. De nem szívesen adom be. Már most lelkiismeret furdalásom van. Nagyon aggódom, hogy mit fog ott csinálni, és mennyire törödnek majd vele a dadák. Hogy értik majd meg?

Az én kisfiam is éppen betöltötte a 2 évet, mikor elkezdte a bölcsit.

Hááát, ami az elejét illeti, készülj föl lelkileg, nem lesz könnyű... Könnyes búcsúk, könnyes találkozások stb...

Nálunk az első 1-2 hónap úgy telt, hogy a kisfiam bement, leült az egyik ágyikóra, és onnan nézte a többieket, engem várt egész nap. Majdnem meghasadt a szívem, már azon gondolkodtam, hogy ki is veszem onnan -de a gondozók bíztattak, nyugtatgattak, adjak még egy kis időt neki.

Happy End:

Pár hónap múlva, ő lett a csoportban az egyik központi személyiség! És ő volt az, aki minden újonnan érkező kicsit a szárnyai alá vett, mindenkit istápolgatott, vígasztalt, hogy nincs semmi baj, nemsoká jön az anyukád.

ÉS IMÁDTA A BÖLCSIT!

Mondták is a dadusok, hogy a legnehezebben beilleszkedőkből lesznek végül a legjobb bölcsisek, de ezt az elején nagyon nehéz volt elhinni. Végül kiderült, hogy igazuk volt.

Első vagyok megint.

Szóval nekem is borzasztó lelkiismeretfurdalásom volt az elején, teljesen kiborultam, de most már tudom, hogy nem is tehettem volna vele jobbat, mint hogy 2 évesen közösségbe adtam.

Szerintem egy gyerek 2 évesen már igényli a hasonlókorúak társaságát, még ha sokszor nem is játszanak még egymással ebebn a korban -de mégis figyelgetik egymást, rengeteget tanulnak egy nap.

Egy 2 éves kicsi már mesélni is tud neked otthon a bölcsiben tapasztaltakról, szóval ha nem jól bánnak vele, szerintem hamar kiderül.

Ne legyen lelkiismeretfurdalásod! Nem teszel a kisfiaddal rosszat!

A fiam azóta már iskolás, kiváló tanuló, társaságkedvelő, központi személyiség azóta is! És örömmel gondol vissza a bölcsire, sokmindenre emlékszik - évvesztes, úgyhogy majdnem négy éves koráig járt oda.

Szia!

Az én fiam is szeptember-október körül fog kezdeni.Attól függ mikorra készül el a bölcsi. Októberben lesz 2éves és még egyáltalán nem beszél, még azt se mondja hogy apa anya.

Először engem is aggasztott ez a dolog, hogy hogy fogják ott őt megérteni, meg mennyit foglalkoznak vele. Aztán átgondoltam, és úgy gondolom, hogy ott a dadák, gondozók azért már elég tapasztaltak, tudják, hogy mit hogy kell csinálni.

De ezeken az aggodalmakon kívül én kifejezetten örülök, hogy megy bölcsibe. Szerintem rengeteget fog ott tanulni, fejlődni. És biztos vagyok benne hogy jól fogja magét érezni,mert én látom rajta, hogy már most nagyon igényli a vele egykorú gyerekek társaságát.

Szia!

Az én fiam is szeptemberben kezdi és teljesen padlón vagyok. Nem tudok átlépni, azon hogy gonosz vagyok és szegény gyerek teljesen ki lesz hogy anya itt hagyta egész nap. 1én volt 2 éves, egész jól beszél, szeptemberig még jobban fog. De én nem érzem azt hogy neki erre lenne szüksége. Kíváncsian várom a többi választ.