Mondott olyat nektek a gyerek (3 éves) amitől kirázott a hideg?

Na ennyit arról, hogy nincsenek szellemek és nincs lélek.

Sok szkeptikus az ezoteria kategóriából vethetnek egy pillantást erre a kérdésre.

Nekem kicsit más élményem van a lányommal de érdekes volt.

2-3 éves kora közt egyszer csak ült, elbambulva és tök komolyan mesélni kezdte, hogy régen mikor anyuka volt a kislányával menekült a háborúban.A lányt Csillának hivták.Fogta az ölébe szalad vele, bementek egy fa bódéba de a katona utánuk ment és lelőtte őket.

Nagyon fura volt ezt egy olyan pici gyerek szájából hallani.

Van egy 11 hós fiam, időnként ő is nevetgél mintha látna valakit.

Na de ami igazán para volt számomra, a kutyám.

Még másik lakásban laktunk, időről időre arra keltem éjjel, hogy morog, szűköl és néz valamit.Nem csak nézett egy pontot hanem követte a szemével.

Mióta másik házban lakunk nem csinálja.

Beteg volt, ültünk a földön és társasoztunk vagfy legóztunk, nem tudm már. Bámult el mellettem az ajtó felé.

Kérdem mit lát? Az előszobában sétál egy "sötét bácsi".

Kirázott a hideg. Aztán elmesélte, hogy a "sötét bácsi" pont olyan, mint apa, csak nem színes, és időnként este a ruhásszekrényénél álldogál és nézelődik. Néha sétál csak az előszobában, inkább a gyerekszobában van :o

Kérdeztem, hogy fél-e tőle. Nem, de néha zavarja, hogy ott van. Mondtam, hogy olyankor szóljon rá, hogy menjen innen :o

6 éves körül volt, amikor egyszer a semmiből megállapította, hogy régen látta már a sötét bácsit és hiányzik.

A bátyám 22 éves korában, munkahelyi balesetben, fej sérülés miatt meghalt.

Rá 5 évre született a fiam tehát sosem találkoztak.

3 éves volt mikor amikor a gyógyszeres szekrényt akarta mindenáron kinyitni. Kérdeztem hogy miért. Mondta hogy mert a bácsi feje bibis. Kérdeztem hogy milyen bácsié? Ő teljesen leírta a testvéremet. Nem látott róla képet, nem beszéltünk róla. Sokszor beszélt róla. Szoktak beszélgetni, ilyenkor a fiam mindig egy pontra nézett. 7 éves volt a fiam amikor egyszer felébredt és sírva rohant ki a szobájából. Kérdeztem hogy mi a baj, ő mondta hogy a bátyám elment mert hogy ő már nagy fiú és majd egyszer jó sokára találkoznak. Sokszor sírt utána, hiányzott neki

Attól még, hogy igaz az "A" állítás, önmagában nem zárja ki eleve, hogy igaz lehet "B", "C" stb állítás is.

A kisgyermekek, macskák, kutyák stb látják (részlegesen) más dimenziók lényeit, kb 5 éves korig általában, majd egyre csökken az ilyetén érzékelésük, kinél hamarabb, kinél később zárul be, főleg társadalmi, és szülői (nevelési) hatásra.

Másfelől valóban olyan esetek IS vannak, amikor csupán fantáziál a gyermek.

Harmadsorban pedig van, amikor közelmúltbeli emlékkel keveredik a fantáziája, pl látott egy tárgyat, fotót, vagy a tv-ben valamit, amit ösztönösen felidéz.

EZ MIND jellemző a kisgyermekekre, főleg kb 5 éves korig, de nevelési/társadalmi hatásra van, hogy hamarabb múlik el ezen érzékelési képességük (illetve csökken), olykor a kisiskoláskorra is megmarad részlegesen.