2 éves "anyámasszonykatonája"?

2 éves fiam pont az ellenkezője, mindenkinek köszön, csacsog, magyaráz, vadidegenekkel leáll beszélgetni, ha megállunk útközben 10 másodpercre. Ez sem jó, elhiheted. Örökölte, apám pontosan ugyanilyen, nagyon fárasztó tud lenni.

Változtatni szerintem nem nagyon lehet ezen. Közösségbe jár, játszóterezik, találkozik emberekkel, tehát nem azzal van a baj. Idővel jobb lesz biztosan.

Az én fiam is ilyen. 2,5 éves, sose volt valami barátságos természet. Nem bölcsis, tavaly nyáron 2 hónap játszóterezés alatt lett pár kis barátja, idén kezdjük előről... nem tudom hogy fogja az ovit viselni. :(

De szerintem nem sokmindent lehet csinálni. Természetesen, nem szigetelem el a gyerekek elől, mert ő megijed tőlük. Tavaly is úgy volt, hogy eleinte csak állt és nézte őket, meg ha valaki hozzászólt akkor jött hozzám, utána ezt abbahagyta és játszott magában, majd valahogy csak nyitottabb lett azokkal, akiket rendszeresen látott. Én úgy gondolom felnőttek között is van olyan, aki könnyen barátkozik, másoknak jóval több idő kell, én is az utóbbi kategória vagyok, szóval valahol megértem a gyerekemet. :D