Ha egy kisgyerek (értsd alsó tagozatos) rosszul lesz az iskolában, a szülők pedig dolgoznak, olyankor mit szoktak csinálni a tanítók?

Értesítik a szülőket. Ha munka közben mobilon nem elérhetőek, akkor a munkahelyi telefonszámon. Ilyen nincs, hogy nem tudnak eljönni, a beteg gyerekért el kell menniük. Nem tarthatják ott a munkahelyen kötéllel, a munkáltatónak el kell engednie ilyenkor.

Persze azt el tudom képzelni, hogy van olyan munkahely, munkakör, ahonnan nem lehet azonnal lelépni, pl. egyedül van egy boltban pult mögött a szülő, nem hagyhatja ott, amíg nem jön valaki helyettesíteni, vagy mondjuk orvos és éppen operál, vagy mit tudom én, színész és éppen a színpadon szerepel (bár ilyen ritkán van iskolaidőben), vagy akármi olyan munkája van, amit nem tud azonnal félbehagyni. Akkor hívják a másik szülőt. Ha ő sem tud azonnal elindulni, akkor sorban hívják tovább a gyerek hozzátartozóit, akiknek a szülők megadták az elérhetőségüket baj esetére. Nagymamákat, nagypapákat, nagynéniket, nagybácsikat, szomszédot, ismerőst, stb.

Egyébként velem volt ilyen alsóban, akkor még ugye nem volt mobil, a szüleim meg tanárok, egyikük órát tartott, másikuk úton volt egyik iskolából a másikba órát tartani, nem tudták elérni egyiket sem rögtön. Én meg belázasodtam ebéd után az iskolában. Engem akkor hazaengedtek egy osztálytársam anyukájával, aki ebéd utánra jött a lányáért (értem csak 3-ra jöttek volna). De mondjuk ott tudta a tanár azt, hogy 1. mi nagyon közel lakunk egymáshoz, 2. hogy a szüleink jóban vannak egymással. Barátnőm anyukája hazavitt magukhoz, megkérdezte a nagypapám pontos nevét, kikereste a számukat a telefonkönyvből, felhívta őket, ők jöttek értem és vittek haza mihozzánk, amíg anyuék haza nem értek. Közben persze a suliból meg sikerült őket elérni, hogy ne jöjjenek értem, elvitt az xy anyukája haza. Így belegondolva, piszok komplikált egy élet volt, amikor még nem volt mobil :D

Volt ilyen.Hívtak és mentem érte.

Nekem is volt olyan munkahelyem ahol le akarták rakatni velünk a telefont,de mondtam,hogy kizárt.Szerencsére más is felháborodott.Megmondtam,hogy gyerekem van,bármi történhet,nálam lesz.

Elsős kisfiamnak migrénje lett. Felhívott a tanítónéni, mondtam, hogy igyekszem, de nem biztos, hogy azonnal tudok menni.

Mindenkit kiterelt az udvarra játszani, besötétítettek, lefektették egy szivacsra a gyereket, megmérték a lázát és aztán hagyták pihenni. néhánypercenként ránézett az osztályfőnök, én pedig mentem, amint tudtam.

Haza biztosan nem engedik (hogyan, hova? nem is biztos, hogy haza tud menni egyedül, mert messze lakik. nem is valószínű, hogy van kulcsa a lakáshoz. Illetve napközben a tanító a felelős érte, nem rakhatja ki a suliból). Van a sulinak iskolaorvosa, ha olyan a gond, neki szólnak, és biztosítanak egy helyiséget, ahol a gyerek addig ellehet, amíg nem megy érte senki. Ha olyan a helyzet, akkor meg mentőt hívnak. De pl a mi osztályfőnökünkről simán el tudom képzelni, hogy kocsiba rakja a gyereket és elindul vele orvoshoz/kórházba, miközben értesíti a szülőt, hogy hol tudnak majd találkozni.

Nekünk abból a szempontból szerencsénk van, hogy az iskolaorvos a gyerek háziorvosa is (bölcsi óta így van), tehát még csak nem is idegen nézné meg a gyereket baj esetén.

Hát pedig BŐVEN van olyan, hogy a szülő nem ugrálhat el csak mert hányt egyet a suliban a gyereke.

Orvosként dolgozom, ha épp műtök, akkor nem is értesülök a szobán kívüli dolgokról legalább 1, de inkább 2 órán keresztül.

A párom mérnök, ő sokszor terepen van, 200km-rel odább is akár (ő TALÁN el tud menni a melóhelyéről, de csakis ha nagy gáz van), a nagyszülők pedig nem élnek.

A tanárnő beviszi az orvosi szobába a gyerekemet, és ennyi, megvárja, amíg értük nem megy valamelyikünk.

Márpedig 1-2 órán belül a gyerekért kell menni, mert kiskorú veszélyeztetésének számít!

Nyilván nem mehet haza egyedül az iskolából. Sok iskolában orvos és betegszoba sincs, így ha nagyon rosszul van a terem hátsó részén egy szivacsra fektetik.