Anyás 2,5 éves. Mennyire normális ez igy?

2,5áves kisfiam 0-24 orát velem vanNem dolgozok,mert ugy döntöttünk anno,hogy 4 éves koráig vele maradok itthon.Persze akkor még nem gondoltam,hogy ez majd olyan gondokhoz fog vezetni,hogy telyesen rám marad a gyerek,senki,se apuka ,se nagymama,az égvilágon senki nem tölt vele együtt nélkülem fél orát sem.Elejében ez még inponált is nekem,mert bizonyos szintig jo,hogy ilyen kis ragaszkodo gyerek,de mára már oda jutottam,hogy ugy érzem ,én ,mint önnálo ember megszünök létezni.Nincs énidöm,kimozdulni nem tudok,se boltba,se fodrászhoz,sehova ö nélküle.Nincs idöm feltöltödni,minden nap egyforma,csak a babázásrol szol.Fürödni jön velem,wc re jön velem,akkor is ha apukája otthon van,igazábol ö sem tesz sokat azért ,hogy ez változzon.Mindig azt mondja,hogy ugy sem marad vele,akkor minek probálkozzon.MÁsnak is volt ilyen tapasztalata?Tudom hogy akkor minden változni fog,ha dolgozni fogok,deaddig hogy lehet jobbá tenni DOLGOT?