Megbuktam mint anya? Hol ronthattam el szerintetek?
21 hónapos kisfiam és eddig annyira jó volt minden.. de úgy érzem már nem vagyok neki elég fontos.
Egyfolytába mamához akar menni, ha kérdezem eljössz-e velem ide-oda, nem nem, persze ha mamáról van szó akkor rögtön menne, és legrosszabb alig tudom hazarángatni, bár itthon már semmi baja nincs. De nem akarom minden nap oda vinni,lepasszolni.
Itthon vagyok vele akkor is én kapom a nyafit,a nyügit, a nem-et mindenre, bezzeg ha valamelyik mama jön át hozzánk akkor vidámság,nyugi, úgy érzem mintha csak engem akarna a falnak kergetni hogy mindenre nem-et mond, vagy ha ki merek menni a szobából akkor is üvölt .
Ma le se akart velem jönni sétálni, bezzeg tegnap mamával vígan lement.
Első unoka a családba, mindenki imádja aminek nagyon örülök is, de én imádom őt a legjobban és nagyon szarul esik hogy már nincs rám annyira szüksége.. este is apával akar olvasni,meg aludni mikor eddig velem szokott, komolyan megszakad a szívem.
Közbe meg ölel,puszilgat, de még is ha mókáról van szó akkor mást keres, én mintha csak arra lennék jó hogy kiszolgáljam őt étellel, meg ott üljek mellette .
Egyik ismerősöm ilyen korú gyereke mással nem is marad el, nálunk is volt 18 hónaposan szepa korszak nem hittem hogy hiányozni fog :(
Segítsetek, mi lehet a baj? Normális hogy úgy érzem mindenbe másodhegedűs lettem, pedig eddig én voltam neki a világ közepe?
LoL utolsó, szerinted ebből hol jön le hogy nem kényeztetem?
Egyfolytában vele vagyok, megkap mindent, de nyilván szabályokat kell állítani neki ami korából adódoan most igen nem tetszik neki, és mamánál nincsenek szabályok.
Attól még nem a mamát szereti a legjobban, hanem engem, nekem csak az esik szarul hogy oda akar mindig menni.
Amúgy járunk mindenféle programra de köszi a semmit .
Veregesd vállon magad milyen marha jó anya vagy, aztán rúgj a földön fekvőbe.
válasza:Sajnálom, hogy megsértődtél. Én ezeket nem bántásként, segítségképp írtam. Neked viszont köszönöm a kedves szavakat.
Valami oka van, hogy egy gyerek oda akar menni a mamahoz azt az okod keresd meg mit ad ő és add meg te is azt. Egy szóval nem írtam, hogy ne szeretnéd, vagy nem vinnék minden fele Csak azt írtam le én hogyan csinálom.
válasza:Ohh, ne izgulj, fog ez változni... 2,5 éves a lányom, kb. 11 hónapos korában írtam ki egy hasonló kérdést.
Anyumék a szomszédban laknak, minden nap látják, ő is első unoka, kellőképpen körberajongva mindkét oldalról. Akkoriban anyám volt a mániája a lányomnak, vissza se akart jönni hozzám. Nekem is szarul esett, lecsengett, anyamánia ismét. Aztán volt olyan, hogy apám volt a sztár, anyámat is, engem is, férjemet is, mindenkit elzavart, csak a papi kellett. Aztán megint én, volt apás, megint a mami.
Jelenleg ott tartunk, hogy a férjem és én vagyunk a minden, csüng rajtunk, mondogatja, hogy szeret minket, bújik, puszilgat, halálcuki :) Viszont a papit ahogy meglátja, hazazavarja (rendesen mondja neki, hogy menj haza), anyámat meg levegőnek nézi éppen, és direkt nem ad neki puszit. Mi meg nem győzzük mondani, hogy ne viselkedjen már így :D
Szóval nyugi, ezek változó időszakok, lehet jövő héttől megint egy lépést sem tehetsz majd nélküle...
válasza:"Valami oka van, hogy egy gyerek oda akar menni a mamahoz azt az okod keresd meg mit ad ő és add meg te is azt"
Ühüm, tudod mi volt nálunk az ok? A mami részéről GUMICUKOR (ott mindig kapott, mikor átment), a papi részéről meg az, hogy hagyta mesét bámulni, amennyit csak akart. Tényleg baromi okos dolog lett volna ezeket átvenni :D
Igen, mamánál pl legjobb dolog hogy semmibe nem mond neki nem-et, tényleg amit csak akar azt csinálja, nyilván ésszerű keretek között, na most ha én ezt megpróbálnám akkor a fejemre nőne az tuti.
De többieknek köszönöm, nem is gondolnátok mennyit segíttetek :)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!