Írnátok egy kis biztatást bölcsi kérdésben?

Én az első babámat 10 hónaposan kezdtem el szoktatni bölcsibe és 1 éves kora előtt már aktívan járt. Semmi probléma nem volt. Ami kifejezetten tetszett, hogy a pár hónappal nagyobb gyerekektől eltanult mindent / csupa jó dolgot/ az evésben, az ivásban, a játékban. Szerintem a gyerekek között gyorsabban fejlődött mint ha itthon lett volna. Soha nem sírt amikor beadtam reggel, mindig szívesen volt bölcsiben. Arról nem is beszélve, hogy utána az oviba már nem is kellett szoktatni, mert anniyra természetes volt neki, hogy gyerekek között tölti a napját, oviba is imádott járni 3 évig.

Most 35 hetes km vagyok és úgy néz ki, hogy ezt a babát még hamarabb, de max. ugyanakkor bölcsibe kell adni, hogy normálisan meg tudjunk élni, de mivel nekünk csupa jó tapasztalatunk van nem bánom.

Amikor a lányomat beadtam a bölcsibe, úgy éreztem én vagyok a legrosszabb anya a világon. Főleg azért mert a bátyjának nem kellett bölcsibe járnia, de neki meg igen. Zökkenő mentesen vette az akadályt, én meg kint sírtam hogy milyen rossz vagyok. Ő nevetve ment a bölcsibe nekem meg minden alkalommal összeszorult a gyomrom. Már több mint fél éve jár és mostanra megbarátkoztam a dologgal. A lányom imádja a bölcsit és megértettem hogy nem tettem semmi rosszat csak eljött az idő, hogy ő is "dolgozni" járjon és a nap egy részét egymástól távol kell eltöltenünk.

Amit tanácsolni tudok az az hogy a gyereked ne vegye észre hogy te mennyire félsz beadni őt. Ha érzi, hogy te megbízol a bölcsis nénikben akkor ő is megfog. Legyen teljesen természetes dolog hogy bölcsibe kell járnia.

Üdvözlöm!

Ez egy teljesen természetes érzés azoknál a szülőknél, akik a gyermeküket bölcsődébe adják.Higgye el nekem ezzel nincsen egyedül. Ne okolja magát.Gondozónő vagyok és találkoztam már a szülőknél ezzel az érzéssel. Gondoljon arra, h. jól fogja magát érezni a gyerekek között, a bölcsiben tanul 1 kis önállóságot, lehetősége nyílik a társas kapcsolatok alakítására és azok a gyerekek akik jártak bölcsibe később könnyebben beszoknak oviba is. Én magamról tudom, h. egy gondozónő munkáját a szeretetteljes nevelés-gondozás, lojalitás, empatikusság és odaadás jellemzi. Kérem gondoljon erre.