Van értelme megkereszteltetni a gyereket a mai világban?
Az én álláspontom az,hogy semmi értelme keresztelni a gyereket, ha utána nem abban a szellemben van nevelve.
Én nem vagyok megkeresztelve és a 3 testvérem sem.
A családom nem vallásos.
Mindannyian hiszünk Istenben és fohászkodunk is hozzá, de mégsem élünk úgy hogy értelmét lássam a keresztelkedésnek.
Nekem van egy 2 éves kisfiam és nincs megkeresztelve.
A párom meg van keresztelve,de picit sincs köze a vallásához.
Mi úgy látjuk jónak,ha nem kereszteltetjük meg a gyereket, hanem majd ha nagyobb lesz és lesz rálátása ezekre a dolgokra akkor szabadon dönthet hogy akar e valamilyen vallást gyakorolni.
Mi a mai álláspont erről?
Mi reformátusok vagyunk. Igen, részünkről van, pedig kb annyira vagyunk vallasosak amennyire te/ti a leírtak alapján.
Több okból teszem, egyreszt ismerje meg, aztán válasszon, nem fogom ostorral bekergetni a templomba.. másrészt az apja es en is református ovodaba-iskolaba jártunk es szeretnénk ezt a dolgot megadni neki is. De hat ez is csak egy vélemény.
Ez nem igazán egy olyan kérdés, amiben a ,,mai álláspontot" kellene követni (van ilyen? :O ), nem hiszem, hogy az kellene meghatározza a spirituális életem (vagy a gyerekem vallási nevelését), hogy mások mit gondolnak erről.
A keresztelő nem egy olyan dolog, amit azért csinálsz, mert ,,értelme" van. Vallási megfontoltságból csinálják azok, akik csinálják.
Nyilván, ha te nem vagy vallásos, nem szoktatok templomba járni, a gyerek se fogja tőletek látni, hogy együtt sétáltok majd a vasárnapi misére vagy istentiszteletre, akkor nem lesz ő sem templombajáró.
De ahol az egész család hívő és járnak templomba vagy mondjuk nem is mindig, de alkalmanként, ünnepekkor, stb., ott alap dolog, hogy megkeresztelik a gyermeket.
Én azt mondom, akkor kereszteljétek, ha ebben a szellemben is fogjátok nevelni.
Szerintem ez nem- van értelem,nincs érteleme kérdés.
Ha ti fontosnak tartjátok akkor kell,ha nem akkor nem.
Én magam sem vagyok egy minta keresztény,de mindenképp meglesz keresztelve a gyerekem.
Nos,én pontosan ugyanazon a véleményen vagyok, mint a #8-as válaszoló.
Azt szeretném hogy ő ismerkedjen meg a vallásokkal és szíve szerint döntsön arról hogy melyiket szeretné gyakorolni.
Már ha egyáltalán, érdekli majd valamelyik vallás.
Semmilyen nyomásnak nem vagyok hajlandó engedni.
A párom anyja épp vasárnap kérdezte,hogy gondolkodtunk-e már a keresztelőn.
Neki is elmondtam a véleményemet ás láthatóan nem tetszett neki.
Viszont engem nem érdekel hogy a nyagyszülő mit szeretne,mert itt nem az övé a döntés.
Pláne nem értem miért akarja egy olyan ember,akinek az életvitele meg sem közelíti azt,amit egy katolikus embertől elvárnak.
Én megismertem 3 fajta vallást tizenévesen sajátakaratomból,az egyiket gyakoroltam 3 éven keresztül.
Konkrétan a keresztény vallásról beszélek.
Jártam 2 évig hitoktatásra.
A tanárom odáig volt attól,ahogy rálátok a dolgokra.
Nem csak magoltam, mint a többiek hanem értelmeztem is amit tanulok.
Azt gondolom tudok annyit a bibliáról, a JÓISTENről, mint egy mélyen vallásos ember.
Olyan vizsgát tettem, amivel jogosultá váltam a keresztség,elsőáldozás és bérmaszentség felvételére.
Viszont most jön a lényeg.
Nem voltam hajlandó végigcsinálni a 2 hetes lelkigyakorlatot,mert megtört bennem valami.
Nem akarom már ezeket a szentségeket, nem akarok szentmisékre járni stb.
A hitem megmaradt és nekem az bőven elég amit a szívemben érzek!
Ugyanezt a választási lehetőséget szeretném megadni a fiamnak is!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!