Szülők, szerintetek az ember személyiségében mi a nevelés : öröklött jellemzők aránya?
A nevelésbe beleértve a többi környezeti hatást is.
Légyszi olyanok válaszoljanak, akinek legalább egy gyereke már legalább ötéves!
Én pont mostanában olvastam, hogy felülbírálták a korábbi nézeteket, és sajnos az öröklött gének meghatározóbbak.
De persze hetedíziglen visszamehet a dolog, és minden családban volt azért egy-két idióta, szóval ez nem jelent semmire garanciát.
Nekem mindkét gyerekem hiperaktív, egyszerűen nem bírom őket alapvető együttélési szabályokra megtanítani, pedig diplomám, jó állásom van, mindig jeles tanuló voltam. A férjem is. Nagyon sokat olvastam ilyeneket, és tényleg nagyon sokat foglalkozunk a gyerekekkel, próbálunk türelmesek lenni, de hiába.
A gyerekek valahol ezt örökölték. Minden pszichológus elmondja, hogy nem az én hibám. Persze mindenki mástól az ellenkezőjét hallom.
Egészen apró dolgokat tudsz finomítani. Pl. nekem az öregek azzal jönnek, hogy miért nem verem el, de cefetül, abból megtanulná. Na, hát ez pl, különbség, ha elverném, szerintem igen hamar börtöntöltelék lenne. Ugyanis egyáltalán nem fogja fel a tettei és a következmények közti ok-okozati kapcsolatot. Azzal csak azt látná, hogy őt mindenki bántja, utálja. Így is azt látja, nagyjából, de pl. a fiam engem mérhetetlenül imád, velem soha nem beszél csúnyán és soha nem bántana. Az óvónéninek már többször nekiment. Mint megtudtam, többször megpofozta. Ennyit a nevelésről.
Az emberek egy kis százaléka, akik átlag feletti EQ-val rendelkeznek, nemigazán hat rájuk a nevelés káros hatása, legfeljebb a hiányok. A pozitívumokra ők is nyilván fogékonyak.
De akkor nézzük a többség esetét:
A genetika szinte csak a temperamentumba, és a testi jegyekbe szól bele, erre már egyre több biológus kezd rájönni.
Tehát a többségre kb 45%-ban nevelés, 45%-ban a tágabb környezeti tényezők hatnak.
Sok ideig azt képviseltem, hogy nagy százalékban nevelés kérdése.
Viszont látom a gyermekemet, és nagyon sok mindenben úgy viselkedik, ahogy az apukája, aki pedig nem is él vele.
Magamon szintén láttam ezt. Apukám sosem élt velünk, és amikor felnőttként meglátogattam, és életemben először még aludtam is náluk arra kellett rádöbbennem, hogy rengeteg dolog a személyiségemben tőle fakad, szokások, felfogások akár, olyanok, amiket az a környezet, ahol felnőttem egészen máshogy gondolt.
Ma már azt mondom, hogy 60-40 az öröklés javára.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!