Dackorszak lenne, vagy miért kreál feszültséget elalvás előtt 3 éves kisgyermek?

Nálunk is van 3 evesen esti műsor. Mégegyszer meseolvasas, kimegyunk inni, pisilni kell, kislampat kapcsoljam fel vagy le stb. A lényeg a nemalvas.

Nem elég fáradt. .. Nálunk az udvaron rohangálás ellenére sem.

Újabban feleltem du.másfél két óra után. Így jobban alszik este.

Egyébként meg próbálgatja a határokat, tesztel és tanulja a reakciókat.

Pakold feljebb amiben kárt tehet, nyugi és kitartás! !!!

Nálunk a nagy ölelések is segitenek,bár elsőre mindig kapalozas van 😉

Ne foglalkozz vele, ha hisztizik. Lefekvés, puszi, kimész a sobából, becsukod az ajtót és kész. 3 év alatt nem tanultad meg, hogy nem szabad reagálni a gyerek provkációjára?

Olyanokat meg ne mondj már neki, hogy hol van az a kisgyerek. Gyerek, fejlődésben van, folyamatosan változik, milyen alapon várod el tőle, hogy mindig ugyanolyan maradjon?

Igen, dackorszak, még néhány hónapig el fog tartani, normális esetben, és ez szükséges is a fejlődéséhez. És a viselkedése tipikus dackorszakos "logika", tudomásul kell venni. Ami nehéz persze.

Mi értelme van? Pl az, hogy a dackorszakkal párhuzamosan alakul ki a kisgyermek éntudata, de még kicsi ahhoz, hogy ennél differenciáltabban, kifinomultabban élje meg, tapasztalja meg. Keresi az én határait.

Egy cikkben remek összefoglalót találtam, szoktam idézni ilyenkor, ide is passzol. Arról szól, mi az ideális szülői-nevelői hozzáállás a dackorszakban levő gyermekhez:

 ha lényegtelen dolgokat nem tiltunk meg;

 vagy úgy fogalmazunk, hogy a tiltás el is hagyható, például: "Tedd le a fényképezőgépet!" (Azt mondjuk, hogy mit csináljon, ne azt, hogy mit ne!);

 ha egy figyelmeztető mondattal lehetőséget adok, hogy a gyermek presztízsveszteség nélkül visszavonuljon. Önállóan, maga válassza az elvárt, helyes cselekvést. Például: "Az a papa tolla!";

 ha a szülő a tiltás, elvárás megfogalmazásakor nem saját akaratát, hatalmát állítja szembe, hanem arról beszél, hogy miért nem engedheti meg a gyereknek ezt vagy azt;

 nem szabad annak előfordulnia, hogy a szülő naponta szemrehányásokkal árassza el a gyereket, de közben hagyja, hogy a gyerek tovább csinálja a tiltott dolgot;

 ha a szülői következetesség megértéssel, belátással párosul, s emellett a gyermek megfelelő önállósághoz jut abban, amiben lehet, a szembeszállás gyengül, helyébe együttműködés lép.

Ellenkező esetben a dackorszak tartóssá válhat, vagy egyre nagyobb erővel vissza-visszatér.

1. Utasításokat ne általánosságban adjunk (például ne rosszalkodj), hanem fogalmazzuk meg, mit várunk.

2. A személyes példa a legösztönzőbb hatású.

3. Legyünk következetesek abban, amit kívánunk tőle.

4. Bármennyire kicsi a gyermek, mindig ismerjük be, ha hibáztunk.