Valóban önzőség lenne újra megpróbálni? A lányom apja és én újra együtt?
A lányom éppen betöltötte a kettőt, amikor az apja közölte velem, hogy elhagy. Előtte nem sokkal tudtam meg, hogy van valakije. Fogalmam nem volt, hogy mi lesz, de azért arra nem gondoltam, hogy majd még nekem nem lesz választási lehetőségem. Azt mondta, hogy nem tudja, hogy mi lesz a vége, de meg akarja próbálni azzal a másik nővel.
Tökéletes volt az időzítés. A lányunk 1 héttel később kezdte a bölcsit, én meg 2 héttel később a munkát.
Az első hónapban hihetetlenül mérges és sértődött voltam, amiért ezt tette velem. A lányunkkal egyébként foglalkozott és foglalkozik azóta is. Jön hétvégente és elviszi egy kicsit, gyerektartást, meg jóval többet fizet, mint ami elő lenne írva.
Kb 4 hónapja éltünk így kettesben a lányommal. Borzalmas volt. Ha beteg voltam, senki sem volt akire számíthattam volna (anyukám is dolgozik), este csak a 2 éves lányom volt otthon, akivel tudtam beszélni. Persze telefonon tartottam a kapcsolatot a családommal, na de mégis csak egy 2 éves volt velem otthon, hozzá tudtam csak szólni, bár legalább ő volt nekem. Szóval az első időszak ilyen volt. Aztán amikor már kb 4 hónapja voltunk így, elkezdett nekem írni egy férfi. 1 hét kellett, hogy átgondoljam elmegyek-e vele randizni. Elmentem, de amikor később csókolózásra került sor, rájöttem, hogy én ezt nem is akarom egyáltalán. Szóval feladtam ezt a részét a dolognak.
Aztán eltelt egy újabb hónap, amikor már nem egy ismeretlen kezdett el nekem írni, hanem egy nagyon közeli ismerősöm. Na vele 100-szor könnyebben mentem el randizni. Vele még jól is éreztem magam, de a randik után megint csak azt éreztem, hogy nem szeretem, vagyis, hogy tudom, hogy kit szeretek, és az a gyerekem apja.
7 hónap telt el. 7 hónapja élünk így. Úgy, hogy azt érzem, hogy teljesen tönkrement az életem. Persze, tök jó, hogy van a lányom és eleinte a tudat tartotta bennem a lelket. Ma is ellátom és mindent megadok neki, csak lelkileg érzem azt, hogy nem elégít ki egy 2,5 éves kislány. Ráadásul még most is szerelmes vagyok az apjába, végig az voltam. Ezért esett olyan rosszul az, hogy elhagyott.
Az apja velem végig normális volt egyébként. Megértő volt (eleinte nagyon csúnyán viselkedtem vele, ha a gyerek nem volt mellettünk a megcsalás után), bár szerintem ez érthető. Végig mondta, hogy nekem is segít, szóljak ha kell valami, nekem is megveszi, segít engem is anyagilag. Egyre jobban tudtunk beszélgetni, amikor itt volt.
Pár napja kaptam tőle egy üzenetet, amiben elég félreérthetetlenül azt írta le, hogy újrakezdené velem. Most meg azt írta, hogy szombat este eljönne hozzánk.
Teljesen össze vagyok zavarodva. Nem tudom, hogy mit tegyek. Még szerencse, hogy, tudom, hogy jön így legalább higgadtan át tudom gondolni, hogy mit tegyek, így hátha nem az érzéseimtől vezérelve cselekszem.
3 személynek elmondtam, hogy újrakezdené velem. Külön-külön mondtam el, és mind a hárman ugyanazt mondták. Anyukám, nővérem és barátnőm. Azt mondták, hogy teljesen megalázom magam, nincs önbecsülésem ha engedek, gondoljak már arra, hogy megint megteszi, meg hogy érzelmileg teljesen magamra hagyott, ráadásul egyik napról a másikra. Engem ez nem érdekelne. Ami viszont igen, az, hogy azt mondták, hogy ennek a zűrnek nem kellene kitenni megint a lányunkat, mert szerintük én most még rosszabbul élném meg, nem mintha az előző nem lett volna elég. Meg azt mondják, hogy kialakult egy rendszer a lányunk életében, nem éri meg felborítani, mikor látszik, hogy ez nem fog működni.
Most mégis mit tegyek? Én tudom, hogy képes lennék a teljes megbocsátásra. De a lányomat én is féltem így jobban átgondolva attól, hogy én hogyan reagálnék egy újabb szakításra, mivel azt szeretném, ha egy kiegyensúlyozott anyja lenne, nem pedig egy depressziós.
Ti mit tennétek? Valóban nem éri meg? Sose gondoltam, hogy ennyire borzalmas ez az egész. Ráadásul még mindig nagyon szeretem. Nem tudom, hogy ez valaha változni fog-e.
Ti ebben a helyzetben mit tanácsoltok nekem?
válasza:Figyelj, amit megtanultam az élettől, , h aki 1xmegcsalja a szerelmét a gyereke anyját, hidd el az máskor is megfogja.
Amúgy tényleg csak magadat aláznád meg. Soha nem tudnám megbocsájtani ha ezt tenné velem a férjem. Azt meg tuti, h nem csinálnám meg, h végig keféli más nökkel azt a 7hónapot azt tárt karokkal vissza fogadnám amikor megunja.. Biztos, h nem. Szerinted igazán szeret téged ez a férfi? Mert szerintem nem. Még ha nem is szeret legalább tiszteletből nem kellet volna ezt csinálni. tudom, h most nem érzed így, de van a világon egy férfi aki csak rád vár aki szeret és tisztel. arról nem is beszélek, h a kislányodnak megint egy törést fog okozni..
Menny pszichológushoz! Hidd el sokat fog segíteni! Segíteni fog máshogy látni ezt a dolgot!
Kívánom, h legyen erőd nem beadni a dereked! LEGYEN TARTÁSOD! TE ENNÉL TÖBBET ÉRDEMELSZ!!!
válasza: válasza: válasza:mások nő kidobta? vagy megunta? vagy nem főzte a kedvencét?
nem bocsátanám meg, nem magam miatt, hanem a gyerek miatt. apuci egyszer itt van, egyszer nem, aztán találn megint egy nőt, lelép, aztán visszajön.
szóval: NEM
válasza:Nem leszek népszerű de én megpróbálnám. Nyilván eleinte fenntartásokkal kezelve a dolgokat egy ilyen eset után. Ha szereted és úgy érzed meg tudod bocsájtani neki, hogy elhagyott és nem vágod majd állandóan a fejéhez, akkor miért ne? Szerintem nem igaz, hogy aki egyszer megcsalja a férjét/feleségét az megint meg fogja. Lehet, hogy rájön mennyire nem éri meg emiatt eldobni azt, aki tényleg szereti és akit tényleg szeret. De az újrakezdéshez nagyon komolyan el kell beszélgetni és lefektetni a szabályokat.
Ha meg pofára esés a vége, akkor mi van? Ha most elkezdenél más férfiakkal randizni, akkor sem valószínű, hogy azonnal rád találna nagy mindent elsöprő sírig tartó szerelem, hanem érnének csalódások. Nem mellesleg ő a gyereked apja, ha látsz rá esélyt, hogy működne a kapcsolatotok akkor a gyereknek is ez lenne a legjobb.
válasza: válasza:ha TE úgy érzed, hogy teljesen meg tudnál neki bocsátani, ha szereted, akkor adj neki egy esélyt. Ez hülyeség, hgy aki 1x megteszi, az megteszi máskor is. Az én apám megcsinálta ezt, mint a te párod, 25 éve. Igaz csak pár hétre, de megcsinálta, azóta is együtt vannak, 30. házassági évfordulójuk lesz 2 év múlva.
Ne azzal foglalkozz, amit más mond, azzal foglalkozz, amit TE érzel. Ha úgy érzed, hogy tiszta lappal tudsz kezdeni, adj neki egy esélyt, de hangsúlyozva, hogy ez az utolsó. És tartsd is magad ehhez. A kislánynak rosszabb nem lesz, hisz jelenleg is egy depressziós anyával él együtt, ennél rosszabb nem igazán lehet.
válasza:Én megpróbálnám a helyedben, viszont tényleg egy nagyon mély beszélgetés után, amiben elmondhatja mindenki az érzéseit és motivációit, meg persze hogy mik a feltételek és játékszabályok.
Igazából nincs mit vesztened, de visszanyerheted a szerelmed és a gyermeked apját. Ha másodjára is megcsal, az már nem lesz akkora törés hidd el. Nyilván nincs utána több dobása, ne csinálj magadból mosogatórongyot.
Egyébként szerintem aki egyszer megteszi, az többször is meg fogja, ha a helyzet úgy hozza. Valamint én hiába próbáltam, nem tudtam megbocsátani a megcsalást, így 6 év távlatából is fáj ha rá gondolok, pedig már 4 éve nem vagyunk együtt. Viszont ha neked megy, akkor egy próbát megér.
A kislány pedig nem fogja törésnek érezni, mivel eddig is tartotta vele a kapcsolatot, gondolom az újabb szakítás után is tartaná. Neki csak jó ha többet lehet az apjával (ha jó apa). Egyébként meg pl.: sokak dolgoznak külföldön, ami miatt szintén csak ritkán látják az apjukat, pedig ott nincs válás. Azt is fel tudják dolgozni a gyerekek.
válasza:Csatlakozom a megbocsájtók táborához. Viszont előbb várd meg, hogy mit szeretne mondani szombaton, nehogy csak te láss bele valamit az üzenetbe, amit ő nem úgy gondolt. Ha tényleg ő is újrakezdené, akkor se egyből "nyakbaugrás, összeköltözés" legyen az első. Üljetek le, beszéljétek át a dolgot. Főleg a gyerek miatt. Randizz vele. Kezdjétek tiszta lappal a kapcsolatotokat, mint aki most ismeri meg a másikat. Valami miatt kikötött a másik nő mellett, mert valószínűleg valami hiányzott a kapcsolatotokból. Kérdezd meg nyugodtan, hogy mi volt az, min tudnál te is változtatni, mert lehet, hogy olyan apró dolog, ami neked fel sem tűnik. Lehet, hogy pl. a gyerek miatt kevesebb figyelem jutott neki, vagy (bocsi) kicsit slampos lettél. Nem tudhatjuk, mi járt a fejében. Beszéljetek nyíltak az érzéseitekről. Mondd el nyugodtan, hogy mennyire megbántott, és a gyereket ennek még egyszer nem tudnád kitenni. Ha újra össze is jöttök, ne telepedj rá, ne bombázd üzenetekkel, hagyd kiforrni a dolgot. Ő teperjen jobban, ha komolyan gondolja.
Persze, hogy a közeli hozzátartozóid azt mondják, hogy ne bocsáss meg neki, hiszen téged féltenek, mert látták, hogy min mentél keresztül. De majd megbékélnek, ha bebizonyítjátok, hogy újra tudjátok kezdeni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!