Boltban állat módjára kiabáló és rohangáló gyerekek?
Tegnapi friss élmény. Anyuka előbb még kiabált a három lurkóra, fenyegette őket eredménytelenül, aztán már nem is zavartatta magát, pedig abban a nagy üzletben mindenki őket nézte.
Ez tényleg elkerülhetetlen lenne? Láttam már anyukákat normális, viselkedni tudó gyerekekkel vásárolni, lehetséges mégis, hogy a szülő nem tud mit tenni?
Kicsit megijedtem most, a sajátom még csak úton van.
Ti mit gondoltok ilyenkor? A gyerekek ránézésre 3, 5, 5 évesek lehettek.
Ne feledd, hogy mindig csak egy adott részt látsz az életükből és nem a teljeset. Voltam már én is annyira hulla fáradt, hogy a végén belefásulva motyogtam csak az orrom alá, hogy ne szaladgálj, maradj itt, stb.
Ne ettől félj, hanem az olyanoktól mint az első, akik azonnal leszólnak és igyekeznek a sárba tiporni, belőlük nagyon sok van és az ilyennek sose lesz jó, bármit teszel. Ezek ellen vértezd fel magad.
Fiaim, ha együtt vannak, egymást hergelik és közös ellenséggé válok akkor is, ha az egyik figyelmét épp elterelem, akkor is, ha mind a kettőre együtt koncentrálok. Féltékenység, versengés és dac. Nem szeretek kettőjükkel menni vásárolni, mert provokálnak, határokat feszegetnek. Abban a korban vannak. Nem mindig tudom sajnos megoldani, hogy nélkülük intézzem az ügyeimet, ha nincsennek bölcsődében/oviban, akkor jönniük kell velem. Ha jobb napjuk van viselkednek irodalmian, ha rosszabb, még a villamosról is le kell szállni velük korábban és gyalogolni, mert pl. elkezdenek köpködni! egymás ellen.
Ha csak egyikükkel megyek vásárolni, vagy bárhova egy tünemény, bármelyikük is legyen velem.
Három gyerekkel ez az egész felszorzódik. Ha nem szól rájuk később, szerintem az azért van, mert előbb túl lesznek az egészen, de tuti nagyon ciki neki.
Vannak szuper nyugis gyerekek együtt is, de az az igazi, amelyik gyerek igazi :D
Amúgy én ilyenkor szerintem ugyan azt gondolom, mint egy kívülálló, de ismerem már őket annyira, hogy látom azt a pontot, amikor már csak a menekülés oldja meg a helyzetet.
En pici koruktol szigoruan kezeltem a vasarlast.2-3 evesen sem vettem meg mindent,nem cserelgettuk percenkent a kivalasztott dolgot,nem hagytam orditani.
Ha eleinte el is kezdte/kezdtek akkor nem kiabaltam,hatarozottan elmondtam,hogy megbeszeltuk,hogy 1 valamit valaszthatsz,nem veszunk semmit mert rossz voltal...stb.
A ket nagy 8 es 10 evesek.soha nem uvoltottek,rohangaltak a boltban.
Mindig halal nyugalommal mentem veluk vasarolni.szepen setaltak mellettem.tudtak,hogy ha jol viselkednek,a vasarlas vegen valaszthatnak valami aprosagot.de csak akkor.ha eleve bunti volt,akkor ezt elore tudatositottam bennuk,mielot a boltba ertunk.
A kovetkezezesseg fontos itt is.ha engedsz 1x akkor legkozelebb mar lehet hisztizik,mert elotte is megkapta egy kis rabeszelessel.
Ettol fuggetlen biztosan vannak nehezebb termeszetu gyerekek.lehet en vagyok szerencses.lehet barmi mas oka annak,hogy anyuka epp kiabal.de nem tartom celravezetonek az biztos
Nekem ennyi idősen már tudtak viselkedni. Igenis nevelés kérdése!
A legnagyobb gyerekem adhd-s, és ő sem viselkedhetett így. Pedig huzogarhattam volna a vállam, hogy istenkém, hát hiperaktív, nem tudok mit tenni.
A következetesség nagyon fontos. Tényleg úgy van, hogy egyszer elég engedni, és azt megjegyzik. Akkor tudja a gyerek, hogy ha elég kitartóan hisztizik, eléri, amit akar.
Próbálkozás nálunk is volt, mindegyik gyerek letesztelt. Kb. kétszer kellett túlélni, hogy a másfél-két éves gyerek végigvisítja az üzletet, mert nem kap meg valamit, vagy nem az történt, amit ő akart. Legközelebb már tudta, hogy ha fejre áll, akkor se. Meg se próbálta.
A jutalom nálunk is a vásárlás végén jár. De volt már arra is példa, hogy a pénztárnál hagytam ott a csokijukat, mert kitört a balhé.
Ezt lehet, hogy neked is car érzés végigcsinálni, de nem kell minden nap. :) Ha kitartasz és végigcsinálod, legközelebb már nincs rá szükség.
3, pláne 5 éves gyerekkel már a legnagyobb nyugalommal mentem vásárolni. Sőt, 5 évessel vásárolni már egész jó buli. :)
Nekem ugyan még nincs saját gyerekem de a bátyám két gyerekére nagyon sokszor vigyázok, nálunk is szoktak aludni. (Ők vidékiek mi Budán lakunk)
Otthon vagy játszó téren ölik egymást sajnos, de külön külön tündérek.
Szerencsére ha megyünk valahova akkor megbeszélem velük mit várok el és tartják magukat ahhoz. Csöndben kell lenni, vagy sokat kell várakozni vagy ne rohangáljanak...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!