Mit tegyek idegesség ellen?

Tudod az a baj,hogy amedig Te nem teszed magad rendbe,a kicsi is ilyen marad.Valóban átveszi tőled a hangulatodat,látja hogy anya feszült és kiabál,ezért ő is azt csinálja,szerintem kérj orvosi segitséget,ha valóban depressziós vagy.

Egyet értek az első hozzászólóval, ameddig Te nem jössz rendbe, addig a pici is ilyen lesz. Ne félj, ne szégyellj segítséget kérni! Ne azzal foglalkozz, hogy mások mit szólnak hozzá. Írtad, hogy anyukád segít, nem baj, ha rá támaszkodsz, azért ne legyen lelkiismeret furdalásod! Bízd rá a kisfiad és te meg pihenj, kapcsolódj ki egy kicsit. Ez jót tesz neked is és a családodnak is.

van egy bizonyos homeopátiás gyógyszer ami pont az ilyen nehezen alvó,nyugtalan gyereknek van.alvás elött fél órával kell bevenni.próbáld ki,kérdezz rá a patikába.megpróbálok pontosan utánanézni a nevének,és majd be irom.ez nem azok a fogzásra szedett kis bogyók.remélem segíteni fog.

Szerintem ez a Sedatif PC. Én is szedtem. De ihatsz citromfű teát, az is nyugtalanság ellen van. Nem szól le senki, mert szerintem szinte mindenki átesik hasonlón. Valóban ne szégyelj segítséget kérni és kikapcsolódni. Ne legyen lelkiismeret furdalásod. Gondolj arra, hogy mi is emberek vagyunk és van egy határ, ameddig eltart a tűrőképességünk. Kinél mekkora.... Te a határán vagy minden bizonnyal, ez ellen tenni kell. Nálunk is volt ilyen időszak. Mi úgy oldottuk meg, hogy átvittük magunkhoz aludni. Nem azt mondom, hogy nálatok is ez lenne a megoldás, nálunk ez bevált. Viszont az igaz, hogy magadat tedd rendbe, mert érzi a kicsi az idegességet és akkor sokkal hisztisebb. Én is észreveszem a lányomon, ha nekem idegesebb napom van, akkor tiszta hiszti Ő is. 2 éves kislány anyukája.

Szia sorstárs...bár velünk már minden rendben. A megoldást az jelentette hogy emberek közé mentem a fiammal,rendszeresítettem a pihenőimet,elengedtem magam,és vállaltam inkább hogy ússzon a ház a rendetlenségtől,és egy hétig csak minimál főtt kaját együnk,de teljesen átadtam magam annak az érzésnek hogy boldog anyuka vagyok.A párom elfogadta ezt,bölcsen a háttérbe húzódott,és várt.Aztán csatlakozott hozzánk ha sétálni mentünk,vagy ha esett az eső beültetett minket a kocsiba és elvitt minket (baba barát)étterembe,vagy a nagyihoz.Ha visszatér a roszkedvem valamin változtatok magamon,vagy magam körül,és kész.Nem hagyhatom hogy átordibáljam az éetemet a fiammal,csak mert depis vagyok.Boldog anya akarok lenni hogy a családom is az legyen.Egyébként egy órát sem töltöttem még külön a fiamtól 16 hónapja,és nem is akarok.

Csak magadon tudsz segíteni. Szerintem mindenki tudja miről beszélsz, akiknek van gyereke. Van egy pont ahol megálljt kell parancsolni magadnak. Nincs több üvöltés és csapkodás, vegyél vissza a tempóból. Egy napig hagyd a házi munkát, ültesd az öledbe a kicsit, mesélj neki, aludj vele délután összebújva. Szeressétek egymást! A gyerekkor olyan gyorsan elrepül és majd utána fogod sajnálni, hogy végig hisztizted. Menjetek többet emberek közé. Ha már benned vissza áll egy kicsit is a rend, a picikéd is hamar regenerálódni fog. Gondold végig, hogy ha gyógyszert kell majd szedned a stresszed miatt, az majd jobb lesz, hogy egész nap bágyadtan fogsz heverni és semmit nem tudsz rendesen megcsinálni. Mit fog érezni a gyereked, aki már most is érzi, hogy baj van, azt tükrözi vissza a viselkedése. Állj a talpadra, vedd elő a mosolyod! A mostani helyzetet te generálted, tehát vissza is tudod fordítani. Örülj, hogy anya lehetsz és gondolj bele, hányan vagyunk akik már évek óta nem alszunk. A lányom 1 évig ébredt minden éjjel legalább 20 alakalommal, a kisfiam most 20 hónapos de még nem aludja át az éjszakát. Mikor ébred éjjel a kezembe veszem és csendben hálát adok Istennek, hogy itt van velem és szerethetem őt. Örülj, hogy van melletted egy kisgyermek, akit szerethetsz és ölelhetsz. Ne haragudj rá, hogy nem alszik, nem tehet róla. Kívánom, hogy megtaláld az összhangot magadban és a világban! / nekem is szoktak ilyen időszakaim lenni ,de már rájöttem, hogy könnyebb elfojtani még az elején, mint belebonyolódni, vagy kimegyek a teraszra kiidegeskedem magam és ennyi/ Remélem tudtam segíteni és együtt érzek veled!