A mostani kisgyerekes anyukák miért viselkednek így?

Én 20 éve szültem, 20 évesen és bizony tátott szájjal nézek jópár mostani kismamát...

Csak azon jár az esze, hogyan húzza le a munkáltatóját, anyagilag mi a legjobb.

NEm veszik tudomásul, hogy változott az életük, ragaszkodnak mindenhez, amit addig csináltak, a gyerek lóg rajtuk az edzőteremben, ahelyett, hogy nyugodtan pihenne valahol (kva jó lehet két evés közt rázkódni anyu hátán). Éjfélkor mászik haza a gyerekkel péntek este a szomszédból, mert ők eddig is mindig ott voltak, gyerekkel se hajlandóak róla lemondani. Két hetessel mennek wellness-re, gyerek a medence szélén babahordóban (amíg valaki véletlenül bele nem löki a medencébe)

Büszkén mesélik, mennyit segít a párjuk. miben???? Basszus, otthon vannak egész nap és nem fér bele a főzés, mosás, takarítás, meg kell vele várni a férjet, hogy álljon neki ő, mert hát közös minden?

A férjnek szabit kell kivenni, ha tanácsadás van, ha oltás van, ha beteg a gyerek, mert azt nem lehet egyedül megoldani...

Lépj ki ezekből a csoportokból, ha nem tetszik. Én sem olvasgatom szingli csajok vagy pasik problémáit, mert csak röhögnék rajtuk, pedig biztos vannak gondjaik nekik is, de most kicsit sem tudom átérezni. Te még "csak" terhes vagy, de a gyereknevelésről fingod nincs, bocsi. Vannak jó szakkönyvek, amiket érdemes elolvasni, de fórumokra az anyák legtöbbször panaszkodni járnak.

Majd kb fél év múlva magadtól felkeresel egy ilyet.

Egyébként ha anyukádnak lehetősége lett volna névtelenül leírni a problémáit gyerekkorodban, meglepődnél sokmindenen. De erre is csak akkor jössz rá, ha megszületik a kicsi.

Én kb ilyen anyuka vagyok mint amit leírtál, kivéve azt hogy én nem fecsegek a férjemről mindenfélét idegeneknek, de másik két dologban olyan vagyok.

Amikor 1,5 éves volt a gyerek, én is vittem a wc-re magammal (egyben van a fürdő és wc), hogy miért? Mert akkor bezártam az ajtót és szemmel tudtam tartani h ne csináljon semmi hülyeséget. Járókát nem használtunk, de egy 1,5 éves szerintem már nagy is hozzá. Egy 1,5 évest nem hagyhatsz a lakásban felügyelet nélkül 1 percre sem. Most már a kicsi is 2,5 éves, nyilván nem viszem őket a wc-re, mert már nem szükséges (így is van olyan h rám nyitnak, de akkor mondom h menjenek ki :-)).

Mindenre van magyarázat. A barátaim nekem is elkoptak,de nem egyből mikor megszületett az első baba, hanem fokozatosan az 5 év alatt. Az első szülésem után még elég sokat összejártunk, de amikor megszületett a második gyerekünk és megint gyermekágy stb miatt nem tudtam eljárni egyre jobban koptak a barátok. Meg azért is, mert a legtöbb barátom másik városba költözött, valamint kis gyerekekkel nem tudtunk annyit eljárni mint régen (köszönőviszonyban sincs az életünk a régivel), plusz mióta a nagy ovis, ősztől tavaszig beteg mind a kettő így ez idő alatt alig tudunk barátokkal találkozni, főleg ha van kisgyerekük nehogy ők is elkapják.

Itt az utcában vannak kisgyerekes anyukák, velük szoktunk összejárni, de ősz óta velük sem találkoztam, csak egyszer, mert mindig betegek a gyerekek. De ezek már más barátságok mint a többi, akiket még egyetemen szereztem, velük nyilván nem bulizni meg moziba megyünk el, hanem gyerekekkel együtt találkozni. Gyerekek nélkül csak kb negyedévente jutok el barátokkal találkozni.

Szóval az átalakulás szerintem mindenkinek eljön, fokozatosan, én elhiszem h terhesen ezeket az anyukákat nézni fura lehet, és nem érted őket, de majd később jobban megérted. De sok múlhat a körülményeken is (van-e nagyszülői segítség napi szinten, barátok merre laknak, mennyire rugalmasak, hány gyerek van és milyen természetűek, mekkora a korkülönbség stb)

Majd akkor gyere vissza, ha már lesz gyereked pár hónapja. És igen, én viszem a w-re is, mikor ébren van, mert szokása, hogy akkor kezd sírni, ha nem lát, és nem akarom feleslegesen stresszelni.

Egyébként meg, vannak barátaim, összejárunk, a férjem segít a gyereknevelésben, van hogy kettesben programozunk, tehát nem tartom magam anyatigrisnek, viszont az nem tűnt fel, hogy te meg más anyukákat beszélsz ki épp most? Ergó te se vagy jobb egy hangyahajszállal sem az általad szapultaknál. Meg gyerek nélkül könnyű osztani az észt, majd meglátjuk mi lesz, ha a te babád mondjuk nem egy eszik-alszik habitusú gyerek lesz. Te hagyod hogy végigüvöltse míg te elvégzed a dolgod? Mert én nem.. és nem nézi végig, elfordítom, de beszélek közben hozzá.

A gyereknevelés témàban(na meg anyós témàban :D ) mindig is nagy vita lesz a nők között. ;)

Van, ami igaz ràm amit írtál és van ami meg abszolút nem. Nekem is rengeteg tapasztalatom volt gyerek terén, de tényleg nem ugyanaz 24 óràban vele lenni az év minden egyes napjàn. Tényleg màs! Az viszont tény, hogy nagyon megkönnyíti az ember dolgát. Látsz dolgokat, begyakoroltàl dolgokat, ill. vonhatsz le következtetéseket, hogy így akarod-e csinàlni, vagy pont, hogy nem. De lehet olyan is, hogy hiába hatàrozol el valamit, ha pont nem jön be a gyereknél ill. valami oknál fogva mégse bírod betartani.

Én elvárom, hogy apuka tudjon pelenkàzni, öltöztetni, etetni(itt spec. a sajàt helyzetemben a hozzátàplálàstól, mert szerencsére a szoptatàs jól ment)...és az is igaz rám, hogy zavar, ha lassab...bár nem veszem ki a kezébõl, nem vagyok saját magam ellensége. A wc-re màr nem jön velem. De egy időben ott volt akàrminél, mert ha a wc ajtó elé ült be, akkor a kezére zárhattam/nyithattam az ajtót könnyen, kisàgyba nem hagytam sírni, mert engem zavart. Most egy évesen okosabb, így nekem is könnyebb.

Sokszor elgondolkodok, hogy anyáink, hogy oldottak meg annyi mindent, nekünk meg miért megy nehezebben (persze nem mindenkire igaz). Más a világ. A net, tv elvonja az ember figyelmét, idejét. Szerintem többet jár az ember orvoshoz, védőnőhőz, fejlesztésekre, baba-mama klubba, játszótérre...stb...persze, hogy kevesebb az idő a házimunkára. Na meg nem vagyunk olyan fittek sem, a modern gépeknek köszönhetően, ill. nem is rakjuk be a gyereket a kiságyba bömbölni, hogy majd abba hagyja, nekem főzni kell!! Elvárom a páromtól a házimunkàt is. Igaz, megcsinálom mire hazaér. :D De ha valami oknál fogva elmarad, nem az van, hogy le vagyok teremtve, hogy nem volt rá időm. Szerencsére ilyen téren jól jött az egyenjogúság. De nem szabad àtesni a ló túloldalára, hogy mindent csak elvár az ember. Nem az van, hogy hazajön, akkor nekiállhat főzni, mosni, takarítani. Persze, hogy megcsinálom, pedig a GYEDet nem arra fizetik. De enni kell, jó a tiszta ruha és a tiszta lakás nekem is. Miért ne tisztelném meg a párom, hogy amire van időm, azt megcsinálom a gyerek mellett? Ő meg megtisztel azzal, hogy mivel utálok postára, bankba, boltba menni, elintézi hazafelé jövet. Ha meg elmaradok valamivel akkor beáll mellém. Igen, elvárom tőle. De magamtól is elvárom. Hiszen, mindig mondják, ha a férj segít, akkor több idő jut kettesbe, hármasba lenni. De ha az anyuka meg megcsinálja amit tud, mire a férje hazaér, akkor ugyanez a felállás. Több idő jut egymásra. ;)

Mivel irod, hogy nem tamadoan tetted fel a kerdest, igy objektiv valaszokra szoritkozom:

Szoval a kerdesed az, hogy miert beszelik ki a ferjuket ismeretlenek elott egy forumon?:

Mert az anyukak egy resze neheznek eli meg azt, hogy egyszerre tartson otthon rendet, fozzon, kimenjen a gyerekkel setalni, rendbe rakja sajat magat is, es a barataival is talalkozzon, mikor este a gyerek viszonylag koran alszik, a baratok egy resze pedig dolgozik, hetvegen pedig orulnek, hogy harmasban lehetnek, esetleg a csalad jon latogatoba, vagy ok mennek. Igy marad neki a kozossegi media, ameddig a gyerek alszik, ha olyan a gyerek, hogy nem lehet mellette hangoskodni, hiaba probaltak mashogy szokatni, esetleg meg ott is kell mellette fekudni, kulonben 1,5 ora helyett alszik 10 percet jo esetben. Ilyenkor meg egy konyvet is nehez odamenedzselni magad melle, de a telefonok tobbsege egy kezzel is nyomkodhato. Igy aztan ott elik a kozossegi eletet, es esetleg jol eshet nekik kiadni valahogy a feszultseget, sorstarsakkal beszelgetni, vagy ilyesmiket tudok elkepzelni.

Miert panaszkodnak, hogy mindent ok csinalnak?:

Rengeteg helyen a ferfi akar meg plusz muszakot is vallal, hogy el tudja tartani a csaladjat. Nagyon sok ilyet ismerek, ahol csak este, alvasidore epphogy hazaer a ferj, es esetleg meg hetvegen is dolgozik. Egy gyerekkel ez meg valahogy tulelheto, kettovel, vagy tobbel segitseg nelkul mar sokaknak nehez.

Miert szigetelodtek el a baratoktol?:

Ennek sok oka lehet, egyet mar vazoltam fentebb.

Miert viszik magukkal a wc-re is a gyereket?:

Ezt nem mindenki teszi meg, azok az anyukak igen, akik vagy nagyon nem szeretik, ha sir a gyerek, vagy alapbol olyan a gyerek, hogy nehezebb az atlagnal megnyugtatni, vagy ez szolgalja a gyerek biztonsagat.

Es vegul, miert alakulnak igy at a nok?:

Nem mindenki alakul at, de sokan igen. Vannak szerencsesebbek, akiknel az gyereket konnyebb altatni, es nem kel fel ejjel 5-10x. A kialvatlansag a legrosszabbat tudja kihozni az emberbol, barkibol, nemcsak egy anyabol, nem veletlenul kinoztak ezzel korabban foglyokat. Sokban fugg az egesz a gyerek habitusatol is. Vannak olyan anyukak, akik lerakjat a gyereket, es az barhol, barmikor elalszik, jol elvan barkivel, es olyan is, hogyha csak mas ranez, mar ordit a gyerek, pedig az edesanyja nagyon szeretne, ha massal is ellenne, es van masik gyereke, aki nem ilyen.

A rozsaszin felho az anyasagrol, meg az az utani idokrol sok mindenkiben el, aki gyermeket szeretne, aztan utana jonnek a hetkoznapok, amikor nagyon kell figyelni a jo dolgokra is, mert olyan konnyen megfeledkezhet rola az ember a faradtsag es egyebek miatt.

Remelem, nektek olyan gyermeketek lesz, aki mellett tudtok majd ejszaka aludni, nem kell labujjhegyen jarkalni mellette, nappal 2x 1,5 orat alszik magatol leteve konnyeden, este is konnyen le lehet tenni aludni, hogy utana kettesben lehessetek, a ferjed is tud majd pihenni, egyetertetek a gyermeknevelesi kerdesekben, legyen az akar egyuttalvas, kulonalvas, szoptatas, tapszerezes, stb. , es lesz segitseged, es idod magadra a gyermek mellett is.