Estére szoktatok programokat szervezni, vagy csak én vagyok fáradt?

Emogott tuti van melyebben valami..szereted akikhez mentek?

Nekem nagyon ugy tunik hogy valami mas van emogott, mert "bedepizni" meg totalisan kiborulni egy hetvegi vendegseg miatt nem szokott az ember. Elmenni otthonrol shoppingolni depisen, mert menni "kell" valakihez, nagyon nem termeszetes erzes es reakcio.

Meg ahogy irsz, hogy neked a vendegseg szabalyokat jelent, meg szolni kell ha pisilni mesz...kihez mentek, milyen ember? Vagy minden vendegseg alkalmaval ezt erzed? Mert akkor veled van valami melyebb gond, tulzott antiszocialitas kialakult vagy ilyesmi.

Mert ilyen erzeseket nem okoz pusztan az hogy faradt vagy.

Igen, szoktunk menni neha. Minel kisebbek voltak a gyerekek, annal tobbet mentunk.

Amit te csinalsz, az nem normalis. Hisztizel.

Oke, de joban vagytok? A kerdes lenyege ez volt.

Egyebkent nalunk van hogy ferjem nelkulem megy anyosekhoz es neha en is nelkule hozom a gyereket en anyumekhoz. Meg lehet ezt beszelni hiszti helyett szerintem felnott modra.

Mi minden szombaton és vasárnap programot szervezünk. Ma pl. a bátyáméknál voltunk, az ebéd utáni alvás után mentünk. De hozzáteszem: aludtam egy óriásit a gyerekekkel ebéd után, így nagyon fitt voltam, bár általában tele vagyok energiával. Te miért nem alszol a gyerekkel? Miért netezel igazi pihenés helyett?

Mi olyan eljárkálósak vagyunk, hogy sokszor munka, ovi, bölcsi után még programot szervezünk magunknak vacsoráig. Nagyon élvezzük. Én ilyenkor nem feszengek, aktívan a gyermekeimmel foglalkozom, akik iszonyat élvezik az osztatlan figyelmemet.

Pihenj többet!

De csak a férjed rokonaihoz mentek vendégségbe és csak ők jönnek hozzátok? És csak velük kapcsolatban van ilyen rossz érzésed?

A férjem családjával én sem vagyok túl jóban. Bár a havi egy találkozást nevetve kibírom (általában kínálnak valami itallal, így azért könnyebb jópofát vágni mindenhez :-)).

De a legtöbb vendégünk, illetve akihez mi megyünk vendégségbe nem olyan ember, akivel csak bájcsevegek, hanem barátok, közeli rokonok, akikkel megoszthatom bánatom, örömöm, akiknél nem érzem azt, hogy egy pohár vizet kérni akkora nagy dolog. Sőt a wc-zést sem kell bejelentenem. A barátnőm előtt, aki ma itt aludt volna, de haza kellett mennie sürgően, pl semmi szégyellnivalóm nincs, sok mindenen átmentünk együtt, évekig együtt éltünk fősuli alatt. A bejcsevegős, feszengős vendégeket hamar leépítettük. Nem vagyunk a magunk ellensége. De már az is előfordult, hogy a férjem családjához nem mentem el. Nem kell nekem mindenhova mennem. Férjem sem jön mindig az én családomhoz. De pl egy hónapja nagybátyáméknál voltunk, van 3 lányuk. Rávették a férjemet, aki majdnem 2 méter magas és 130 kg, csupa szőr, hogy had fessék ki a körmét. Ő meg belement. Szerinted az ilyen vendégségben feszengve érzi magát bárki?

Nem szabad ennyira komolyan venni a dolgokat. Nem történik tragédia, ha a vendégeknek előre odakészítesz mindent az asztalra, és nem rágod meg helyettük az ételt. Akkor sincs baj, ha vendégségben nem minden pillanatban jól nevelt a gyerek. De mondjuk nem értem a pohár víz problémádat. Miért fárasztó kérni egy pohár vizet? Vagy miért annyira szörnyű annyit mondani, hogy kiugrok a mosdóba? Ezek azért nem akkora gondok. A normálisan megjelennibe egy farmer egy felsővel nem fér bele? Kisestélyi kell? Vagy miben illik megjelenni anyósnál?