Minden ötéves kisfiú ilyen?

Előző, az hogy nem ütünk meg senkit (legfeljebb végső esetben önvédelemből), az nem utal arra, hogy valaki liberálisan nevel-e, vagy sem.

Én ellene vagyok mind a liberális nevelésnek, mind pedig a veréssel nevelésnek olyan szinten, hogy egyetlen egyszer se láttam szükségét kisgyermeket megütni -nem arról beszélek, hogy amikor 8 éves voltam, birkóztam a kortársaimmal, hanem nyilván felnőtt korom óta-, mert számos más, értelmes módszer létezik a nevelésben, melyekkel 100% ki lehet iktatni bármiféle -enyhébb / durvább- tettlegességet.

(Persze kultúra függő is, mert ha egy agresszív kultúrából kapok egy gyereket -pl babysitterkedésre-, akkor nem kizárt, hogy agresszívan rám támad a gyerek, és ekkor önvédelemből ESETLEG vissza lenNÉK kénytelen ütni végső esetben, de ez teljesen más kérdéskör, és egyébként se vállalom olyan gyermek nevelését, akinek a szülei ilyen szinten agresszív bűnöző életet élnek, és egyúttal ilyenné vált a gyerekük, miattuk.)

Még annyit -a félreértés elkerülése végett-, hogy egy átlagos közegben, alapvetően normálisan szocializálódó kisgyermek olykor megüti pl a szülőjét, na de egyetlen ilyen esetben se szükséges visszaütni.

A pici gyermek még a szocializáció elején tart, meg lehet érteni, hogy a legharmonikusabb közegben is megüt valakit néha, hiszen impulzív. Persze normális közegben elég ritka, hogy (egy kicsit) odaöklöz anyának / apának, vagy másnak.

(Olykor látok ilyet a legjobb családban is, főleg dackorszakban, kétévesektől.)

Sok kisgyermek van együtt az oviban, gondolj bele... Gyakori probléma, hogy feszült lesz ettől, na meg a többségüknek hiányzik anyu, apu. Egy további feszültségforrásuk, hogy kénytelenek több szabályhoz alkalmazkodni, mint otthon (legalábbis a többségük ezt éli meg). Egy 4-5 éves is még viszonylag kicsi ehhez. Pláne egy 3 éves. A törvényt sokszor nem hozzáértők hozzák meg. 3 éveseknek nem szabadott volna kötelezővé tenni az óvodába járást egyébként.

(A bölcsit is szükségmegoldásnak tartom. A 12-42 hónapos gyermekek többségének nem való semmilyen nevelési intézmény. Evvel semmi baj, hogy jellemző a többségükre, ez nem hiba, hanem életkori sajátosság. Csak a -legfeljebb- ötöd részük kivétel, akik imádják. A többi inkább vagy megszokja és megpróbálja szeretni, vagy nem, vagy idővel megkedveli az ovit, esetleg bölcsit.)