Válás küszöbén vagyunk. Hogyan kommunikáljuk a gyerek felé?

Szia.

Nekem is 3 volt a lányom mikor elköltöztem az apjától,természetesen a gyerekkel. Állandó ordibálás ment,nem törődött velünk. Fenyegetés,hogy nem vihetem el a gyereket,ő elperli. Joó vigyem,úgyis újra dolgozik stb. Lett új párom,hamar ide is költözött (albérlet ). A lányom rengeteget sírt addig,hogy hiányzik az apja. El lett mondva,hogy mi már itt lakunk és mehet amennyit akar az apjához. Mikor párom ife költözött,nagyon hamar elmúlt a sok sírás,hiszti. Rövid időn belül apának hívta már őt,az apja max havi egyszer viszi,akkor is otthon ülnek és bagózik mellette. Van kisteso is már és a költözés után egy évvek kezdte emlegetni,hogy állandóan kiabáltunk a másik apával. Szörnyű ezt hallani,de már boldog kisgyermek ismét.

Régen nem volt válás,nem hát. A nők türték a bármiféle megaláztatást,verést akármit. Nem én nem tűröm,soha nem fogom,ha valaki lengeti a kezét előttem,vagy elkapja a nyakam. De hálisten rendes párt találtam.

Fel a fejjel kérdező! Csak szeresd a gyermekedet! Türelem és idő,mindent megold.