Miért ennyire fontos sokaknak a nemi sztereotípiák szerinti nevelés?
Lányunk van. Amikor megszületett, mondtam, hogy nem lesz csupa rózsaszín mindene és női szerepeket se erőltetünk rá. Majd elér abba a korba, amikor ő maga tud választani és ha ő talpig habcsóknak akar öltözni, akkor annak fog, ha meg Pókembernek, akkor annak.
Lassan 3 éves, ő a habcsókos irányt választotta, azóta valóban dugig vagyunk rózsaszín meg csicsás cuccokkal. Nekem annyira nem tetszik, de neki igen és ez a lényeg.
Viszont a játékai között is van a babától a markolóig minden és ugyanúgy játszik az autókkal, babákkal, szerelőkészlettel, takarítókészlettel is.
Múltkor az apja gyerekzárat fúrt fel néhány bútorra. Ő fogta a saját fúróját, odament mellé és berregve fúrt ő is. Néhány ismerősnek meséltem, hogy milyen aranyos volt, ahogy az apját utánozta és szinte ugyanazokat a mozdulatokat mímelte a megfelelő vagy hasonló játékokkal.
Legnagyobb meglepetésemre a többség kiakadt, hogy kislánynak miért adunk szerszámkészletet a kezébe (műanyag, nem igazi, nem veszélyes!), egy lánynak kiskonyha meg felmosó kell meg baba.
Van az IS, de nem fogom elrángatni, ha később már szerelni szeretne és elég nagy lesz hozzá, hogy biztonságosan tudjon akár igazi eszközökkel is.
Ráadásul az apját is látta már nem egyszer főzni, takarítani. (Babázott is, csak arra gondolom nem emlékszik már.)
Engem fúrni valóban nem látott még, de nem azért mert nő vagyok, hanem pocsék a kézügyességem és fúrtam már a kezembe a bútorlap helyett.
Miért ne érdekelhetne egy gyereket a valamiért klasszikusan nőinek vagy férfinak tartott tevékenység?
Olyat is sokat hallottam, hogy fiúgyerek ne takarítson/főzzön/mosson, az lányoknak való. Ha fiam lenne, akkor ő is ugyanígy kapna babát, bevonnám a takarításba, de ugyanilyen játékkészlete lenne. Aztán eldöntené mivel játszik.
Nálatok vagy ismeretségi körben hogy van ez? Le vannak korlátozva a gyerekek a "nemüknek megfelelő" tevékenységekre, vagy rájuk van bízva, hogy nemfüggetlenül mi érdekli őket?
válasza:Ket lany utan szuletett fiam. Mar nyolc eves. Soha eletben nem erdekeltek a babak, messzire hajitotta oket.
A lanyoknak volt egy-egy fius jateka, de oszinten szolva percekig erdekelte oket.
A lehetoseg megvolt, tiltas sosem.
válasza: válasza: válasza:Én is hasonlóan gondolkodom, mint te. Szerintem is butaság így hozzá állni a dolgokhoz, hogy csak fiús vagy csak lányos játékokkal játszhat a gyerek. Én gyerekkoromban az öcsémmel inkább autós játékokkal játszottam, kocsit szereltünk, mindig ügyködtem valami fiús játékkal. A babák a sarokban voltak, nem igazán érdekeltek. Mégis egészséges felnőtt nő lettem. Engem ez kötött le jobban és ettől nem lettem fiús, ugyanúgy főzök, mosok, takarítok, nőies ruhákban járok.
A férjem meg gyerekkorában szeretett a nővérével babázni, mégis erős, magabiztos férfi lett belőle, igazán férfias munkával.
Szerintem gyerekkorában az ember játsszon azzal, amivel jól esik neki, amivel fejlesztheti magát. Szerintem meg, ha egy lány gyerekként ne adj isten szerelőset játszik, figyeli apukát/nagypapát munka közben az még hasznára is válhat, hiszen felnőttként, nem feltétlenül kell egy férfi ahhoz, hogy kicserélje az autón a gumit, vagy felrakjon a konyhába egy fogast, kicseréljen egy fiókcsúszót.
válasza:Nekem rengeteg babám volt, meg sminkes készletem stb... szóval minden ilyen lányos dolog. De mindig otthagytam őket, amint megláttam, hogy bátyám autókázóik, farmosat játszik, legozik, volt autópálya szőnyege és parkolóháza is.
Így az oviban is inkább fogócskáztam vagy fociztam, mint homoksüteményeket csináltam és a babákat teáztattam volna.
Szerintem ilyen téren a fiús játékok sokkal nagyobb teret engednek a fantáziának és a kézügyességet jobban fejleszti egy építős játék, mint a babázás.
Ja, arról nem is beszélve, hogy azok a lányok, akik csak babáztak meg elvoltak a kis világukba, azok már olyan kis korukban is iszonyat bunkó és nagyképűek meg vinnyogósak voltak, hogy el nem lehetett képzelni, mire fel. Így én ott is hagytam őket rögtön :D
A fiúk sokkal befogadóbbak és megosztják a játékaikat ilyen téren.
Szóval szerintem jól teszed, hogy nem csak arra tanítod, hogy neked ezt kell csinálni, mert lány vagy, mert akkor sztereotípiák közt fog felnőni. Ha meg inkább apás, akkor később úgy is magától is érdeklődni fog a férfiasabb dolgok iránt.
Legalább tud mindenkivel beszélgetni és játszani, nem pedig csak erőltetteten a lányokkal, mert a fiúk fúj!
Szerintem a többi anyuka csak irigy, hogy a te lányod már most menőbb, mint ők valaha is lesznek az életben, és több minden érdekli, mint őket valaha is fogja, ja és érteni is fog hozzá.
Én sem változtam férfivá, de tökéletesen megtaláltam a közös hangot mindig a másik nemmel, míg a több lány általában köpni-nyelni nem tudott, ha egy fiú volt a közelébe.
Szóval hagyd, hagy játsszon mindenfélével, amihez kedve tartja.
Szélesebb látókörrel rendelkezni nem szégyen, de úgy besavanyodni és mindent feketén-fehéren látni, mint a többi anyuka már az!
válasza:Gondolom, olyan "kedves ismerősök", akik egyfolytában azt nézik, mikor mibe tudnak belekötni, mikor találnak rajtad fogást, hogy az orrod alá dörgölhessék, milyen pocsékul neveled a gyerekedet.
Tojd le őket jó magasról, és röhögj rajtuk! Abba fogják hagyni.
Sőt, ha később a lányod tényleg megtanulja használni a fúrót, és nem szorul rá férfi segítségre egy apró szerelési munkánál, azzal csak jót teszel neki!
Ez a lényeg, nem az, hogy a rosszindulatú ismerősöknek legyen min csámcsogni.
válasza:Az élet ugyis rákényszeríti a fiúkra is azt, hogy főzni, mosni, takarítani kell. Ha gyerekkorban nem, akkor majd felnőttként ha elköltözik. Csak akkor rosszabb lesz előről kezdeni, mintha már eleve be lett volna vonva.
Ha a sportot nézzük lányok is járnak boxra van aki focizik stb. Ugyanugy fiuk is mennek műkörömépítőnek(2 férfi körmössel találkoztam és jobbat csinált mint egy nő)
válasza:Egyébként én rettentő fiús lány voltam és nagyon hálás vagyok a szüleimnek, hogy nem korlátoztak ebben. Lehetett 6 évesen felnyírt, desszantos frizurám, egyszer kopaszra is letolhattam nyáron. Fiús ruhákban jártam, fiús dolgok érdekeltek. Egyedül évnyitó-évzárón volt az, hogy rám térdeltek és rámhúzták a rakott szoknyát, de ezen kívül nem korlátoztak.
A női énem meg magától kiugrott, amikor kamaszodni kezdtem és zavart, hogy a fiúk nem érdeklődnek.
De, ha a szüleim ebben gátoltak volna kiskoromban, lehet, hogy most szakemberre költhetnék.
Sőt, nálunk apukám nagyon béna a szerelésben, míg anyukám nem. Ő kapott szerelőkészletet egyik karácsonyra és a kisebb szerelési munkákat ő végzi otthon. Nagyobbakhoz szakembert hívnak. Hetven körül vannak, de vicces, amikor apukámat elzavarja anyukám az ő saját szerelődobozától, hogy ne barmolja össze :)
Úgy tűnik, a kézügyességemet apukámtól örököltem.
De megvan negatív emlékként, hogy a technika órákat nemenként kettéosztották. Mi háztartástant tanultunk (kötés, horgolás, komposzt, stb), míg a fiúk nagyon király barkácscuccokkal jöttek vissza az óráról. Sajnos minden könyörgésem ellenére nem engedtek át a fiúkhoz, a háztartástant meg szívből utáltam. Cserébe anyám csinálta a házimat, szándékosan bénán horgolt, hímezett, hogy hihető legyen, hogy én csináltam. Fúúú, de utáltam azt az órát. És mennyire vágytam a fiúkhoz, hogy én is szögelhessek, csavarozhassak és kis műalkotásokat csináljak.
válasza:Én sem értek egyet a sztereotípiák gyerekbe sulykolásában.
Én kiskoromban inkább fiús voltam, apával "borotválkoztam", csavaroztam, kalapáltam, fára másztam, imádtam a dinókat és dodzsemet vezetni. Talán ezek a fiús kategóriába esnek.
Ezek mellett imádtam barbizni is, de sosem voltam farsangon hercegnő meg tündér, hanem bohóc, ludas matyi, boszorkány, indián stb.
Utáltam a szoknyát és mai napig rühellem a harisnyát.
Mégis hetero nő lettem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!