Van itt olyan szulo, aki ovodat valtott a gyerekevel, mert nem volt megelegedve (akar o, akar a gyerek, akar az ovoda a gyerekkel)?

Ez engem is érdekelne. Én nem vagyok megelégedve az óvodánkkal. 3 éves a fiam. A bölcsődében nem volt vele semmi probléma. Szerette a bölcsit, a nevelőit, akik nagyon kedvesek voltak, a csoporttársait. Barátai is voltak akikhez kötődött. Az óvoda teljes csalódás. Nem kedvesek az óvónők, nem találja a helyét a vegyes csoportban és csak 1 barátja van, akivel együtt mentek át a bölcsiből óvodába. Sokszor már reggel kétségbeesetten sír, hogy ne vigyük óvodába. Van, hogy végigbőgi az utat. Csak azzal lehet megvígasztalni, ha mondjuk neki, hogy ott lesz a kisbarátja és hogy apa vagy anya hamarabb érte megy. Ha a kisbarátja nincs bent az oviban betegség miatt, nagyon kijön rajta a feszültség amivel az óvónők nem tudnak és nem is akarnak mit kezdeni. Eszükbe nem jut átölelni, megvígasztalni a síró gyereket. Vagy csak megsimogatni a fejét, letörölni a könnyeket az arcáról, vagy annyit mondani, hogy nincsen semmi baj, minden rendben lesz. Sokszor már ennyi elég lenne. Nem babusgatásról beszélek, hanem megnyugtató, kedves szavakról, figyelemelterelésről. Ehelyett van katonás pattogás, parancsok, eztcsináld, aztcsináld, mitcsinálsz, határozottság helyett arrogancia, kedvesség helyett durungság. Már elnézést a szavakért, de én ennek érzem. Figyeltem a többi gyereket, a csoportjában, egy se mosolyogva ugrándozva megy be. Inkább komolyak és szigorú arckifejezésük van. Fura ezt mondani, de igen ez feltűnt. Nem nevetnek, nem bohóckodnak, nem ugrándoznak, hanem mint a kiskatonák eggyen arckifejezéssel "bevonulnak" a csoportszobába. A fiam meg mint a kis kergebirka mindenfelé mozog, ugrál, szalad, folyton mosolyog és meg akar viccelni másokat. Legalábbis eddig. Mostanában sokat sír és tele van feszültséggel. Minden reggel azzal kezdi, hogy anya kérlek ne vigyél az oviba. Csak másik oviba. Tanácstalanok vagyunk. :-(

Köszönöm szépen, de ez az ovi nagyon kicsi ovi. Nem oldaná meg a helyzetet ha csak csoportot váltanánk. Az óvoda váltáson gondolkodunk, de nem akarjuk megint vegyes csoportosba íratni a fiunkat. Szerintünk a korcsoportos jobb lenne a számára. Jobban érzi magát a vele egykorúakkal. Sajnos azonban szinte egyáltalán nincs a közelünkben korcsoportos óvoda, csak magán. Az meg ugye tudjuk hogy min.2x annyiba kerül mint az állami. Egyelőre próbáljuk minimalizálni a negatív hatásokat, igyekezünk hamarabb elhozni és sok játékos élményfoglalkozásra vinni, ahol szabadon játszhat, nem utasítgatják, nem parancsolnak neki. Tudom, fel kell készíteni az iskolára, de még csak kiscsoportos, és alig egy hónapja jár oviba.