Három és fél éves kisfiam teljesen kifordult magából mióta tesója van?

A lényeg ott van, hogy "mióta tesója van". Nyilván azóta érez valami változást. Szerintem ne bántsd! Így is érte elég sokk, azzal, hogy testvére lett. Értem én, hogy próbálsz vele sok időt tölteni, de azért egy gyerek életében a testvér érkezése egy trauma is. Képzeld magad a helyébe. Az egyik ismerősöm mondta, de így van. Olyan, mintha a párod hazahozna egy másik nőt. Eddig csak te voltál. De most hoz egy másikat is. Nem szereti jobban, pont annyira mint téged. De olykor még tőled is elvárják, hogy szeresd! Nyilván nem pont ilyen. De azért jól tükrözi azt az állapotot amin átmegy. Szerintem tényleg ne üsd meg. Most mire lenne az jó? Lehet, hogy nem beszélne vissza, de a későbbiekben nagyon rossz hatással lehet.

Nálunk fordítva van, ez sem jó. A kicsivel (2) nem lehet bírni. A nagyobbal (4) semmi baj.

Inkább TÜRELEMMEL segítsd át azon, amin átmegy. Mást nem tudsz tenni, ha jót akarsz, és persze éreztesd vele, hogy nagyon szereted. És ami szerintem még lényeges. Ő is még kicsi. Az ő sírása legyen éppen olyan jelentőségteljes, mint a kicsié. Honnan tudod, hogy ő nem babusgatásra vágyik? Csak kicsit idegesítőbb módon fejezi ki. De attól még lehet, hogy ő is pont azt akarja.

Nálunk, amikor a kicsi kb 1,5 éves volt a nagy meg 3,5 pont, mint most a tiéd, visszaszokott arra, hogy cipeljem. A kicsi jött mellettem a lábán, fogta az egyik kezem, a nagy meg a másik kezemben volt. De nem bántottam érte, nem szidtam le. Pedig néztek is rám az emberek :)

Sok sikert és kitartást kívánok. Még én sem vagyok túl a dolgon, de már látom a fényt az alagút végén ;)

Sajnos nálunk is így volt, teljes testvér utálat van, egyszer a játszón egy másik anyukának akarta adni a kistesót.

Azóta eltelt 6 év de most is levegőnek nézi a kicsit.