Más is érzi, hogy Gyes alatt teljesen kifordult önmagából?

Hogyan? Milyen téren?

Én annyit érzek, hogy sokkal érzékenyebb vagyok, de ez nem a gyes-időszak miatt van, hanem azért, mert anya lettem /már kétszeres/. Én inkább napi szinten saját magamra csodálkozom, nem gondoltam volna, hogy ilyen erős vagyok, ennyire pozitív, ennyire örök gyerek /ez nagyon jó, ha egy 3 évessel és egy másfél évessel vagyok napi 24-ben/. Szval, nem tudom, kérdező, mire gondoltál, negatív értelemben vett kifordulásra? Mert belőlem az anyaság, a folyamatos magamra utaltság, az óriási felelősség és két ilyen ártatlan pici életke nagyon jó dolgokat hoz ki. Ez független a gyestől. Ugyanis mi rengeteget megyünk, szinte sosem ülünk a négy fal között.

Neked szerintem inkább azzal van bajod, hogy nem tudod magadat lefoglalni. Konkrétan szétforgácsolod az energiáid, a 3 éves gyerekkel otthon. Persze nagyon fontos rá is időt szánni, de magunkra is az. Lenne. Tudom, hogy nehéz!

Mi lenne, ha a férjed venne ki egy szabadnapot, és te elmennél egy szemöldökszedés, frufru igazítás, arckezelés stb. kombóra? Vagy elmennél úszni/futni? Elmennél egy múzeumba, egy moziba? Bocs, nem tudom, téged mi kapcsol ki.

A barátszerzés valóban nehéz, mert más anyukákkal főként az köti össze az embert, hogy ők is anyukák, amúgy az életben nem találkoznék velük:) Keress nem gyerekeseket, velük is tudnál néha ebédelni valahol, valami menüzős helyen (gyerekkel persze). Nincs kerületi/városi facebook csoport? Nálunk olyan klassz kismamajóga gyerekkel meg ilyen programokat szerveznek.

Vagy egy nyaralás? Talán egy nyaralás kikapcsolna titeket, utazzatok el hárman valahová! Vannak kuponos oldalak, ahol nagyon olcsón ki lehet ezeket hozni (mi is voltunk már így)

Ha minden tanácsom hasztalan, akkor ne haragudj, csak próbáltam ötletelni.

Csatlakozom az elöttem szólókhoz. Nagyon fontos egy kis időt magunkra is szentelni, ha mashogy nem akkor a gyerek tarsasagaban. En aztan tudom miről beszelsz, mindenkitől tavol mindig mindenre egyedül. 5 perc segítsegem nem volt a lassan 3 ev alatt. Az en kisfiam is szeptemberben kezdi az ovit.

En így oldom meg az énidőt: beülünk a kocsiba es megyünk ide oda a kocsiban azt hallgatom amit en szeretek es csak vezetek mar ez is kikapcsol komolyan mondom. Akkor olyan dolgokat kezdtem el szervezni amit elötte nem, hiszen azert mert otthon vagyunk azert ne ússzon el az egész napunk ugye...tehat ket evig egy hiradot nem lattam soha, na ezt úgy oldottam meg, hogy mindig úgy szervezem a delutani programunkat a kisfiammal, hogy 6 elött erjünk haza, akkor eszik jatszik (ilyenkor egy fel orat elvan kb) es en a hiradó első felet nyugodtan nezem. Tudom ez ilyen piti pelda, de az egesz napomat mar ilyen tudatosan szervezem es sokkal boldogabb vagyok így! Vagy masik pelda delelött fel orat tablagepezik, addig en is netezem, emailezek, facebookozom akarmi így ez is en idő lett. Utana jatszunk olvasok neki amit szeretne tudja ő is ezert ő is nyugodtabb.

Mi egy éves koeatol jarunk nyaralni wellmeselni kb 3-4 havonta egy hetre ez is nagyon feltölt. Este, ha nem volt nyűgös akkor geroncjógazom, es ha meg bírom egy kis réka torna is jöhet. Egyéves koráig miutan este letettem ettem valami finomat ez volt a jutalom, de most a mozgas jobb többet ad Nekem. Nem vagy egyedül szerintem mindenkinek meg kell tanulnia menedzselni az új eletet immaron anyukakent.