16 hónaposan korai még elkezdeni a szobatisztaságra nevelést?

Korainak tartom,de persze ha van bilitek,legyen elöl(nem a szekrény mélyén) ,megbeszélheted vele,hogy mire való,barátkozzon a gondolattal,de akkor lesz szobatiszta,ha saját belső késztetést érez majd rá,saját igénye lesz,hogy elhagyja a pelust,segítheted azzal,hogy türelmes vagy,és nem sürgeted,nem szidod meg,ha nem sikerül,így bízni fog magában,és rájön,hogy valamit önállóan is képes megcsinálni :) Általában 2-3 éves kor között válnak szobatisztává a picik,ha már biztosnak érzed a dolgot,éjszakára akkor is célszerű eleinte még ráadni,félálomban nem olyan könnyű szabályozni a dolgokat ...Lefekvés előtt már nem célszerű sok folyadékot adni a kicsinek,vagy pl hálózsákot adni rá,amiből nehézkes kihámozni,illetve rácsos ágy sem a legjobb,(persze ha ki tud mászni belőle.... :D ) Így is történhet persze " baleset" érdemes a lepedő alá gumilepedőt tenni,hogy ne ázzon át az egész matrac... Ha este lefekvés előtt van pisilés/kakilás és reggel száraz a pelus (x ideje mindig...pl két hete) akkor én már éjszakára sem adnék rá pelust,de persze ezek csak tippek,nem lehet megmondani a tuti "receptet",ami mindenkinél beválik,csak próbáltam a saját tapasztalataimmal segíteni...Sok sikert :)

24/N (négy éves kislány anyukája)

Van ahol ez már túl késő is lehet. Keress rá az "elimination communication"-re. A természeti népeknél így csinálják, de ott könnyebb mert pucér a gyerek és bárhol a földre pisilhet/kakilhat, viszont nyugaton is nagy divat lett és sokan sikeresen már fél évesen is szobatisztaságra szoktatták a gyereküket! (igen, ehhez nem kell tudnia beszélni sem!)

Mi gondolkodtunk rajta a fiamnál, de végül mégsem tartottuk elég fejletteknek magunkat ehhez ezért kihagytuk. Hátha nektek bejön.

Utolsó kommentre válaszolnék. Igen, eleinte a ritmus elkapása és a gyerek által kiadott (egyénenként változó) kicsi jelekre való felfigyelés az első lépés. Viszont ennek semmi köze a beszédhez. Beszéd nélkül is meg tudja tanulni kontrollálni a kakit/pisit, sőt jobban is mivel még akkor semmilyen szégyenérzet és teljesítménykényszer nem szól bele a folyamatba.

Beszéd nélkül valamilyen egyedi jelhez való kötéssel szokták megtanítani a (beszélni nem tudó) gyereknek a kontrollt, pl tipikusan "pssssss" hangot kiadva pisilés közben.

A folyamat vége az hogy a szülő észreveszi a kis jelet a csecsemőn hogy lassan jön a pisi, siet vele a bilire, és a gyerek addig nem engedi el amíg nem hallja a "psssss" hangot. Kakival hasonló a helyzet. Idővel már nem a hanghoz, hanem a bilihez/wchez fog kötődni az elengedés. Ez beszéd nélkül, tipikusan 1 éves kor előtt szokott a legjobban működni.

Sajnos saját tapasztalatom nincs ebben, de a youtube tele van sikeres példákkal.

Épp itt az ideje. Jön a jó idő, ha megteheted, hagyd kisbugyiban játszani, észre fogja venni, ha "folyik", és azt nem olyan nagy dolog kimosni, mintha az egész ruházatát pisilte volna tele.

Nagyot lendít a fejlődésén, ha türelmesen, szépen megmutatsz neki mindent, az is beleértve, hogy a felnőttek hogyan intézik mindezt. A gyerekek utánzással tanulnak a legtöbbet. Lehet, hogy őszre már tök jól együttműködik a témában.

Lesznek kudarcok, "balesetek", ne gondold, ha egyszer sikerült a bilibe, akkor ez már mindig így lesz, de nem kell a biliztetés köré szervezni az életet.

Siettetni nem szabad.

Persze, bárhogy teszel, a te gyereked is szobatiszta lesz előbb-utóbb, csak nem mindegy, mennyi pelenka fogy el addig....

Pont 16 honapos volt a kislanyom, ha pisilnie kellett mindig jelezte. Volt rajta pelus, de odanyult es huzta felfele (nem tudom miert nem lefele, de o igy jelezte:))

Par napig hagytam, de tovabbra is folytatta. Lekerult a pelus. Ha mentuk valahova akkor sem adtam ra vissza, valtoruhat vittunk. Itthon volt 2-3 eset, hogy bepisilt, de mashol nem. 2 evesen mar ejszaka sem kellett pelenka.

Kisfiam 2,5 evesen meg pelenkas volt nappal is.

Nem egyformak.