Ti mennyire hagyjátok, hogy a gyerekek belakják a hálószobátokat?
Családi házban élünk 2 kisgyerekkel (3, 1.5 évesek), mindenkinek van külön szobája.
Mostanra odáig jutottunk, hogy a gyerekek minden játékot átcipelnek hozzánk, itt játszanak egész nap, a kakaót, a tápszert a mi ágyunkban isszák, itt eszik a pufit, a kekszet, tehát mintha itt élnének.
Én már lassan hülyét kapok, a szobánk mint egy gyerekszoba, tele morzsával, az ágyneműnket-lepedőnket állandóan cserélgetnem kell mert leisszák, leeszik. Nincs egy hely ahova nyugodtan visszavonulhatnék, ahol végre nincs játék és gyerekholmi, legalább egy szoba ahol végre rend lehetne...
Tudom, hogy én rontottam el, változtatni szeretnék de nehéz elindulni mert ha megtiltom hogy keksszel mászkáljanak akkor visítás van, ha bezárom a szoba ajtónkat akkor is visítanak, hisztiznek, de úgy látom, kénytelen leszek ezt hallgatni és leszoktatni őket a szobánkról.
Ti mennyire engeditek be a gyerekeket a hálótokban?
Nálunk otthon gyerekként nem volt szokás anyuék szobájában játszani, nem vittünk oda semmit, nem ettünk, nem ittunk ott.
Nálunk azért alakult ki a hálószoba központi résznek mert ott megy a tv. Na, ezt ne úgy képzeljétek hogy egész nap megy a tv, de amíg a nagyobb kicsi volt, háttérzajnak az ment, aztán ahogy nagyobb lett igényelte a mesét, megszületett a húga, szégyenlem, de igen, sokszor mesével csendesítettem el (amíg a húga aludt a másik szobában-ne rohangáljon ki, este csendesen nézzen mesét amíg a húga el nem alszik és ő aludni nem készül, vagy ha fontos dolgom volt-főzni amit mellette nem tudtam, addig nézzen mesét), aztán most már a húga is igényli a mesét, nem egész nap de kb fél óra mese, 1 óra egyéb játék majd újra fél óra mese, közben a "foglaljuk le úgy a gyereket hogy kicsit csend is legyen, tudjak főzni, tudjak takarítani, ne üvöltsön a konyhában hogy unatkozik". Nem jó szokás, tudom, sajnos sok mindent a tv-vel oldok meg. Ha jó idő van, akkor fele ennyit sem néznek mesét mert akkor kint vagyunk, de sajnos ilyen furfangos időjárás mellett nehéz jó időben kijutni.
Tehát, tudom hogy én rontottam el, nem mást okolnék, tudom hogy változtatni kell és már a férjemmel is megbeszéltem hogy mint s hogy fogunk változtatni, csak azért érdekelt más véleménye is hogy tudjam, tényleg nagyon elrontottam, vagy csak kicsit rontottam el. Hát látom, nagyon elrontottam, igazából magunknak okoztam a nagyobb kárt, nem a gyereknek. Változtatunk, köszönöm a válaszokat.
Bármikor bemehetnek/bejöhetnek, de a játékaikat nem hagyhatják ott, mondjuk ez a nappalira is igaz.
Nálunk van a nappaliban és a hálóban is tévé, utóbbit akkor szokták nézni, ha a nagy tévén az apjuk pl. meccset néz :)
Kajálni az étkezőasztalnál szoktunk vagy max. a kanapén, ami 2 méterre van az előbbitől, így azzal nincs gond.
Szerintem nálad a következetességgel van baj és már konkrétan a gyerekek irányítanak, pedig még a legnagyobb is csak 3 éves! Képzeld, mi lesz, ha 13 lesz...
Szabályok kellenek, a gyerekeknek szükségük van korlátokra és olyan következetes szülőkre, akik folyamatosan terelgetik őket.
Ez az egy terület amiben tényleg nem voltam következetes, egyébként én elég szigorúan nevelem őket, de valahogy ennél elcsúsztam.
Igen, épp azt beszéltük hogy a nappaliba is veszünk egy tv-t, egy kicsit, így kitudom őket szoktatni a hálónkból.
Egyébként mi is mindig a konyhában eszünk, csak a kisebb most nagyon kekszes-pufis-ropis lett, a fiamnak is volt ilyen időszaka, két étkezés között rágnia kell valamit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!