Tényleg minden gyereknek 3 éves koráig non-stop az anyja mellett a helye?
Több kérdésnél is találkoztam azzal a hozzáállással, hogy a gyerek ne menjen bölcsődébe, mert az rossz.
Ne vigyázzon rá rokon, nagyszülő (megbízhatóra gondolok), mert az rossz, hiszen a gyereknek az anyja mellett a helye.
Bébiszitter végképp ne, hiszen az mindennek a teteje.
Közben ez az országon kívül szinte sehol nincs így és nem látom, hogy annyira boldog nemzedékeket nevelt volna fel ez a rendszer. Tényleg ez az üdvözítő a gyerekek számára, ha 3 évig szimbiózisban élnek az anyával?
A témában kerestem megerősítő kutatásokat, de kizárólag magyar nyelvűekt találtam, külföldit egyet sem.
Ez a cikk nagyon jól összefoglalja az én véleményemet, ezért inkább belinkelem Neked. :)
Azért nem azt szokták írni, hogy non-stop legyen az anya mellet, meg nem vigyázhat rá más, hanem hogy ha lehet ne menjen bölcsibe és több napra/hétre ne bízzuk másra. Nem ugyanaz.
Azzal sem egészen értek egyet, hogy bezzeg külföldön minden gyerek korán megy bölcsibe, meg az anyukák dolgozni. Van egy pár ismerősöm a a világ számos pontján és 90%-ban nem mentek korán dolgozni az anyukák, sőt többen egyáltalán nem dolgoznak szülés után. Akik dolgoznak és a gyerek bölcsibe jár, azok pedig általában részmunkaidőben, vagy távmunkában, így a gyerek napi 2-4 órát tölt bölcsiben.
Magyarországon nem jellemző a részmunkaidő és a távmunka, tehát, ha egy nő visszamegy dolgozni, akkor a gyereke egész nap bölcsiben lesz. Én nem vagyok kifejezetten bölcsi ellenes, de nem hiszem, hogy egy 1,5-2 éves gyereknek jót tesz, ha napi 10 órát ott van és nem a szülei nevelik fel.
Ha ebből a 2 lehetőségből lehet választani, tehát hogy egész nap munka/bölcsi, vagy otthon van a gyerek 3 éves korig, akkor az utóbbit jobbnak tartom és csak kényszermegoldásnak az előbbit.
Azzal én is egyetértek, hogy az első életév kritikus, akkor a szülők az első számú szereplők.
Viszont, ha olyan gyerek habitusa (nem mindegyiké, ezért nem általánosítok), hogy igényli a változatos környezetet, "spanolós" típus, vagy tényleg örömmel megy bölcsődébe, akkor mi van?
Ha a rokonnal szoros a viszony és örömmel tölt ott időt, akkor mi a helyzet? Tényleg kizárólag a gyerek életkora a meghatározó adat, az egyéb körülmények nem?
mivel pont a 3. évre jön egy újabb szeparációs hullám, pont rosszul időzítették az ovit.
én annyit olvastam csak a témában, több helyen is megerősítve, hogy az, hogy a későbbi(akár felnőtt) szocializációja társadalomba beilleszkedése, stb., abszolut nem függ attól egy gyermeknek, hogy mikor kezdte intézményi létét.
Én, személy szerint azt az elvet vallom, hogy esetleg érzékeny, mimóza babát, kisgyermeket, akinek átlagosnál nehezebben megy a beilleszkedés bölcsibe, ill nincs még szocializálva, imndenképp az anyja mellett kellene még tartani, és annak támogatni, segíteni őt, nem mint régen, hogy azt hitték azzal tesznek jót, hogy hagyják sírni. pont hogy ez okoz önbizalomhiányt, folyamatos szeretethiányt is a későbbiekben, kihathat egy életre.
Csúsztatsz!
Itt a gyk-n is leginkább arra ugranak, aki idejekorán a maga szórakozása miatt lepasszolja a gyereket. Pl.: wellneszezni a 3 hónapost a nagyira bízva; vagy koktélozni a pár hetes/hónapos ellátása helyett, míg arra bébiszittyó vigyáz.
Ezt megideologizálni azzal, hogy a gyerek vágyik a társaságra, erős.
1-1,5 éves gyereknek is bőven elég az, ha csak időnként vigyáz rá más, és akkor se napokra.
A gyerektársaság megint más, de azt is meg lehet oldani anélkül hogy bölcsibe adnák.
"Itt a gyk-n is leginkább arra ugranak, aki idejekorán a maga szórakozása miatt lepasszolja a gyereket. Pl.: wellneszezni a 3 hónapost a nagyira bízva; vagy koktélozni a pár hetes/hónapos ellátása helyett, míg arra bébiszittyó vigyáz.
Ezt megideologizálni azzal, hogy a gyerek vágyik a társaságra, erős. "
Értem én, de a gyerek szempontjából van különbség, hogy utazás vagy kórházi tartózkodás miatt van X napot mással? Az utóbbi esetén megengedőbb hozzáállást látok, miközben a gyerek még mérlegelésre képtelen. tehát vagy jól érzi magát mással, vagy nem, függetlenül attól, hogy az anyja/apja miért van távol.
ha szeret is bölcsödébe járni, ha nem magányos rokonnélküli egyke gyerekről van szó, akkor gyerek szemszögből otthon és intézményben is ingergazdag környezetben van.
ilyenkor az otthon mellett az szól csak, hogy legalább a fertőzéseket megúszhatja(ami nagy tévedés, hogy immunerősítést szolgálna. mi is betegek leszünk, ha valakitől elkapjuk..)
Mint mindenhol,itt is az arany középutat kell megtalálni.Nekem semmi bajom a bölcsivel ,aki sajnos kénytelen visszamenni dolgozni az adja be,viszont aki nincs rászorulva,az minek?
Annak se vagyok a híve ,hogy egy anya márpedig ne járjon szórakozni,mert otthon a helye a gyerek mellet.Viszont ha van megbízható,gyerekekhez értö segítsége (valamelyik nagymama pl) ,akkor miért ne lehetne elmenni egy buliba vagy baráti társaságba?Nyilván nem részegen hazaesni gondolom.Én nem akartam ,hogy anyafüggö legyen a gyerekem ,sokat bízom a nagyszüleire vagy apjára.Akár ha csak otthon is vagyok ,hogy játsszon velük is egy picit.Szerencsére nincs is ezzel gond ,a mamája akár még el is altatja és a fiam is rajong érte.Nekem az a jó ,ha minnél többen szeretik és neki is minnél több ismerös arc van ,akihez kötödik.Tehát szerintem hülyeség az is ,hogy 3 éves koráig ne aludjon a mamánál meg stb ,mert ha akkor viszed elöször ,akkor azt a gyereket már ott nem hagyod.
A 2-es teljesen jól leírta a helyzetet.
Nekem is ez a véleményem.
Amúgy a külföldről csak annyit, hogy igen, az állam általában nem ad ellátást 3 éves korig, viszont ennek ellenére aki teheti, az marad otthon. Csak ugye ott a férfi keres annyit, hogy ez nem probléma.
Itt meg egyre inkább téma ez, hogy mennyi ideig fizesse az állam a gyes-/gyedet, mert sok az a 3 év az államnak, viszont a férfiak meg nem keresnek annyit, hogy eltartsanak egy családot. Bölcsődét létesíteni megint nem akarnak, az ennyi idős gyerekek kb. 10 %-ának van férőhely. S az illetékesek elintézik annyival, hogy mert nincs rá igény. Ahhoz képest sorra nyílnak a csanák, és oda is éves várólista van. Tehát igény az lenne.
De az ideológia az az, hogy jobb az a gyereknek, ha anyával van. Nem, nem jobb. Az anyának legalábbis nem, csak a kelet-európai államokban ismert a gyesbetegség. Máshol nem.
Ezzel együtt is, valóban igaz, hogy napi 10 órában nem adnám be a gyereket, így tehát a nők nagy része marad otthon, és szenved. Nem véletlen, hogy a párok nagy része is a gyerekek 3 éves kora előtt válik el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!