Ti cenzúrázzátok valamilyen módon a gyerekmeséket, gyerekkönyveket? Mondjuk tanulság (hiány) vagy értékközvetítés alapján?

Amit hülyeségnek tartok, azt átugrom. Csak a képekről beszélünk, én találok ki hozzájuk sztorikat sokszor és jobban is érdekli még most is, mint a felolvasás.

A tv szerintem azért nem rossz, van pl. egy egeres éneklős mese, amitől a hátamon feláll a szőr, de a gyerek beáll a tv elé és az egerekkel táncol. Én ilyet nem adnék elé és mégis ő választja ki, mi érdekli és nem én tolom az arcába a babócát - amiből szintén csak a zenéje érdekli.

2 éves

Nehéz kérdés, mert a világ sokszínű, olyan mesét nem fogsz találni, ami tökéletesen passzol a ti életetekhez. Ilyenkor lehet beszélgetni is az olvasottakról, legalább kialakul a gyerekben egyfajta kritikai érzék, ami nem haszontalan (főleg ha idővel elérik a tévés, internetes tartalmak, mert el fogják). Legalább megtanulja, hogy nem kell mindent úgy elfogadni, ahogy le van írva.

Én csak szöveg szerint szelektáltam, igyekeztem igényes megfogalmazású könyveket választani, mert attól, hogy egy gyerek kicsi, még nem hülye... a halálom, amikor a meséket valamilyen végletekig lebutított formában, igénytelenül próbálják eladni, sok képpel...

No meg tudomásul kell venni, hogy a gyerekek igénye más, mint a miénk... Én pl. rühelltem az annapetigergő könyveket, a nyelvi igénytelensége és bugyutasága miatt, de a lányom szerette, mert hozzá közel álló, egyszerű történeteket fogalmazott meg. Örültem, mikor végre túljutottunk ezen a korszakon. De amíg azt igényelte, azt meséltem. Nem hülyült el tőle szerencsére, amikor eljött az ideje, az igényesebb olvasmányok felé fordult magától. :)

Most már (9 éves) jobban szelektálok, mert nagyon eltérő minőségű a kínálat, mind tartalomban, mind esztétikumban. Mindig beleolvasok a könyvekbe, mielőtt megveszem, vagy könyvtárból kölcsönözzük.

A mai, felkapott és méregdrága könyveket is meg kell nézni, mert némelyik sajnos 500 Ft-ot sem ér meg, nemhogy 3.000-et...

Szóval én szeretem a könyvesboltban átlapozni, neten utánajárni, mielőtt könyvet veszek.

Egy könyvünk van, amit az első gyerek ovis korában rendeltem. Borzasztó a nyelvezete, de a képek nagyon szépek.

Nekünk eddig szerencsénk van, nem kaptunk gázos könyvet. Nincsenek így kimondva az elveink, nyilván ha erőszakra buzdít, állatkínzásra akkor nem adnám a kezébe.

Nálunk van egy speciális dolog: a család mindkét részről vallásos, mi nem vagyunk azok. Ha olyan könyvet kapna, ami azt tanítja hogy pokolra jut, hogy csak akkor jó gyerek ha templomba jár stb, azt sem adnánk oda. De ami leírja a bibliai történeteket, azzal nincs bajunk, sőt.

Javaslom, hogy nézzétek meg van-e a környéketeken gyerekkönyvtár. A lányom imádja, sok könyvet megismer és mi már csak azt vesszük meg itthonra, ami nagyon tetszik neki.

Én mondjuk soha nem tiltottam a Monster High-t sem. Semmivel nem rosszabb, mint a Barbie, még ha ez furcsa is. Ugyanis elég hamar lecsengenek ezek a dolgok. Miért baj, ha tudnak róla, van ilyen mese is? Szerintem ettől aztán nem lesznek lelki sérültek.

Ha a tévénél tartunk, akkor az m2 Jó éjszakát, gyerekek! sorozata ezerszer rosszabb. Talán angol? Nem tudom. Abból sem lehet tanulni semmit.

Nem szelektálok, bár egyelőre saját ízlés szerint vásárolok. 20 hónapos, úgy vettem észre, hogy inkább a képek érdeklik, főleg az állatos-rajzos könyvek. Abban meg lehet keresni adott állatokat, tárgyakat, ő most ezt élvezi.

A sztori egyszerű, de neutrális is: Kismackó elmegy egy farmra és ott nézi az állatokat, vagy segít az ellátásukban. Nincs nagyon tanulsága, de ennyi idősen szerintem nem is kell. Ő még ott tart, hogy az is érdekes, hogy "nézd ott, egy retesz az ólajtón, azzal tudják kiengedni a malacokat" vagy "hol a traktor a képen, amit a tigris vezet?"