Anyám esküszik rá, hogy nálam nem volt ilyen. Én értelemszerűen nem emlékszem rá, túl kicsi voltam.
De apám is megerősítette, hogy kisgyerekként soha nem kellett velem hadakozniuk, az előre felkészítés (elmesélték az adott szituációt és hogy hogyan kell kezelni) és a koromhoz mért partnerség mindig elég volt.
Hisztizni állítólag soha nem hisztiztem.
Kamaszkoromban már emlékszem ellenállásokra, "haggyatokmábékén", dafke máshogy csinálom, sunnyogások, stb., bár kamaszként se voltam annyira kezelhetetlen, nagyon durva dolgot nem csináltam soha.
2015. dec. 3. 14:30
1/7 anonim válasza:
Létezik, mivel nem vagyunk egyformák.
Nálam a dackorszak, és a tini "ellenállások, "haggyatokmábékén", dafke máshogy csinálom, sunnyogások, stb." is teljes mértékben kimaradt.
2015. dec. 3. 14:38
Hasznos számodra ez a válasz?
2/7 anonim válasza:
2,5 éves fiamnál sem volt még.
Ahogy írod, megbeszéljük a dolgokat vele, nem ellenkezik.
Amikor nagyon szeretne valamit, beletörődik, ha nem lehet (azonnal).
Nyűglődni szokott, amikor délután/este megyünk vásárolni, de azt nem tulajdonítom hisztinek.
Lehet később jön az igazi dackorszak, de mivel alapvetően nyugis fiú, nem hiszem.
2015. dec. 3. 14:43
Hasznos számodra ez a válasz?
3/7 anonim válasza:
Nekem se és a férjemnek se volt. Nagyon jó gyerekek voltunk, már kisbaba korunkban átaludtuk az éjszakát, később se voltunk rosszak, hisztisek, nem volt dackorszak, szót fogadtunk. Max az evéssel volt baj, mindketten rossz evők voltunk. Majd kamaszkorban volt nálam egy kis lázadás, de még felnőtt fejjel is atz mondom, hogy legtöbbször jogosan lázadoztam :D Remélem a gyerekünk is ilyen lesz, mint mi voltunk.
2015. dec. 3. 14:49
Hasznos számodra ez a válasz?
4/7 anonim válasza:
Szerintem természetesen kimaradhat, de azért az ritka.
2. válaszoló. 2,5 évesen a fiam egy angyal volt. Most 3,5 éves, 3 éves kora óta nem beszélhetünk angyalságról. Most mintha kezdene kicsit visszatérni a régi gyerekem, de az elmúlt fél évben rendesen próbára tette a türelmünket. És ismerek nála százszor dackorszakosabb gyereket is.
2015. dec. 3. 15:23
Hasznos számodra ez a válasz?
5/7 anonim válasza:
Nem gondolom, hogy létezik olyan, hogy kimarad. De előfordulhat, hogy hiszti nélkül zajlik le, és könnyebben meg lehet beszélni a gyerekkel az adott problémákat, a gyerek kompromisszumkészebb, így a szülő is és a gyerek is viszonylag könnyen átvészeli ezt az időszakot. Szüleim elmondása alapján én sem hisztiztem soha, csak néha egyszerűen nem hallottam meg, amit mondtak, nem mondtam ellent, csak figyelmen kívül hagytam a kérésüket.
2015. dec. 3. 15:25
Hasznos számodra ez a válasz?
6/7 anonim válasza:
Kisfiam nemsokara 6 eves es nallunk kimaradt teljesen. Amugy nagyon nyugodt termeszet a kisfiam ha valamit nem lehet akkor hat nem. Vallat von es elvonul. Totyogoskent is ilyen volt. Ha valami huncutsagot csinalt es buntetni problatuk akkor sem hatotta meg semmi. Mi hamarabb felhuztuk magunkat azon, hogy ennyire nem erdekli es hatja meg.
2015. dec. 3. 15:36
Hasznos számodra ez a válasz?
7/7 anonim válasza:
Én azt tapasztalom, hogy mai 30-as korosztály áldott jó gyerek volt. Hogy most az idő homályosítja-e el az emlékeket, vagy valóban kezelhetőbbek voltunk, nem tudom, de mindenkitől ezt hallom, főleg a saját anyámtól, hogy velünk ilyen problémák nem voltak, mint a mostani gyerekekkel. Én és a férjem is nagyon jó gyerekek voltunk állítólag. Hát nekünk lett két, khmmm..., hát nem könnyű természetű gyerekünk. igaz, mikortól emlékeim vannak, valóban szófogadó voltam, mindig meg akartam felelni,nem sok gond volt velem, de kb. 25 éves koromtól jött el a dackorszak :) Már 10 éve tart :) Szóval nem biztos, hogy olyan jó, ha a gyerek egy álom.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: