Anyukák, akiknek a férje nem segit otthon a gyerek nevelésben és a háztartásban semmit, hogy birjátok, elváltatok, el fogtok válni?

az én párom mindig is nagy here volt házimunka terén, nagyi, anyuci és nővére mellett úgy nőtt fel, hogy tökre nem volt dolga, apaminta híján nem is fogja fel, hogy neki is részt kellene ebben venni.

elég idegesítő, mondjuk szerencsére én meg tökös csaj vagyok. most még kicsi a gyerek, de már érik a gondolat a fejemben (vagyis már jó régóta érlelem)

egy szép nap, ha betelik a pohár, elé fogok állni, aztán majd takaríthat újra neki a nővére és az anyja :)

én ettől függetlenül boldog vagyok, nagyon szép és édes gyerekünk van, egyébként nagyon jó apa, és normális ember is, sajnos ez a fogyatéka egy óriási hiányosság, ami alkalmatlanná teszi a párkapcsolatra (ja és nem is lehet vele beszélni) szóval én tudom, hogy nem maradunk mi együtt, csak idő kérdése, de én nem szomorkodom, bánkódom, max. türelmetlen vagyok, és kicsit aggódok a jövőn, ennyi. még korai lelépnem, 2,5 éves a gyerek, egyedül azért még nem menne. (igaz, hogy házimunkát nem végez, de legalább ha belekezdek valamibe, vagy csinálom a házi feladatokat, akkor a gyerekkel lekötik egymást. ez egyedül, külön háztartásban nem lehetne megoldható, ezt fel tudom fogni)

szerintem ha látod arra az esélyt, hogy egyedül is boldogulj (főleg mert akkor csak a gyerek meg a magad dolgát kell intézned, utána már nem kell gürizned) akkor lépj, mert megváltozni úgysem fog, a múltat meg már nem tudja jóvá tenni ha egy kicsit megváltozik - mert nagyon úgyse fog. amúgy is, egyedül vagy tudsz találni valakit, aki jó társad lehet, és meg tudod tapasztalni, milyen egy egészséges kapcsolat. persze ehhez kell az, hogy alkalmas legyen az idő, meglegyenek a lehetőségek a "lelépéshez"

kívánok neked sok erőt, és büszkeséget, önbecsülést, optimizmust, illetve hogy minden forduljon jóra :)

Egyedül maradtam vele. 15 hosan. Most 5 éves! Többet sérült a lelke mint nekem! Jelenleg a "gyász" időszakot nem tudja lezárni! Most segitséget kértem.

Amugy jobb igy, mert nem kell alkalmazkodnom. De ha tehetném, visszacsinálnám a gyerek miatt!

Én azt nem értem, hogy miért vállalnak sokan ilyennel gyereket. Nyilván nem a szülés után kezdődik, hogy semmit sem csinál otthon.

Ki milyen virágot szakít olyat szagol ugye.