Kisgyermekes anyukák, ti adtok zsebpénzt a gyermekeiteknek? Ha igen, mennyit? Hány éves a gyerkőc?

Egyelőre nem, még annyira pici, hogy megenné.

De tervezem, amint kialakul egy alapvető számfogalma, tehát 5-6 éves korában. (Lehet, hogy később, de én gyerekként annyit kérdezgettem a számokról, hogy 6 éves koromra 100-ig tudtam összeadni és kivonni, pedig tényleg csak a kérdéseimre válaszoltak a szüleim, nem tanítottak direktben.)

Tehát 6 éves kor körül kezdjük el. Azt tervezem, hogy akkor naponta kap egy érmét. Nagyon lassan, lépcsőzetesen (általános iskola végéig) be akarom vezetni a kamat és a pénzügyek alapvető fogalmait is. Az érméket azért tartom jó ötletnek kisgyereknél, mert ott mennyiségében látja, ami ebben az életkorban könnyebben felfogható, mint az elvont érték fogalma (egy darab papíron egy szám - bankjegy). Azért naponta kapná, mert az időérzék csak később stabilizálódik (óra, naptár fogalmának valós megértése, abban való eligazodás).

Idővel, ha félretesz, akkor kamatot kap a félretett összegre. Ha valamit szeretne, akkor át lehet számolni vele, hogy meddig kellene spórolni, mi hányadrésznél lépünk be szponzorként. Ezzel a fő cél a vágykésleltetés fejlesztése.

Kamaszként 15-16 évesen, ha minden jól megy, akkor már az alapvető pénzügyi fogalmak ismeretét is szeretném, ha átadhatnám. Annyi idősen a jegybanki alapkamat, a betét, a hitel, stb fogalmát már képesek megérteni egy egyszerű magyarázattal is, mindenféle játékosság nélkül.

De olyan opció is van, hogy óvodás korában, ha már jól tud beszélni, akkor szétkapom a pókerkészletem zsetonjait és azt gyűjtheti, majd válthatja be vágyott dolgokra. Akkor az értéket nagyjából lőjük be, hogy legalább annyit megértsen, hogy mit jelent az olcsó és a drága fogalma (még nem relatív szinten). Tehát egy Túró Rudi olcsó, egy bicikli drága.

Azért nem realtív értéket, mert lehet egy túró rudi is drága, ha 500 Ft-ot kérnek érte, de ezt még nem fogja megérteni egy óvodás. A kis-nagy értéket erős kontrasztokkal viszont már megérti. Erre lehet később finomhangolást építeni és általános iskola végére elérni, hogy a relatív értéket is értse.

7 és 5,5 évesek (elsős és nagycsoportos)

Kicsi koruktól fokozatosan próbáltam adagolni a témát. Most nagyjából ott tartunk, hogy értik és alkalmazzák a gyűjtögetést (A kicsi egész komoly összegeket képes összerakosgatni magának, hogy a vágott dolgot megvehesse. A nagyobb hajlamos apróbb dolgokra hirtelen felindulásból költeni, de azért ő is alakulgat)

Zsebpénzt úgy kapnak, hogy kb heti 100-200-300 Ft-ot (mikor hogy, mert néha apa is ad nekik néhány érmét). Ezen kívül a nagyiktól szoktak kapni név- és szülinapra, illetve nagy ritkán alkalmilag némi aprót. Ha együtt vásárolunk és pont kapok egyforma érméket vissza, akkor azt is oda szoktam adni nekik.

Ha elhivatottan gyűjtik, "kamatozik". Ez nálunk úgy néz ki, hogyha vasárnap este ugyanannyi van, mint előző vasárnap, akkor kap még egy százast. ha két hétig nem nyúl hozzá, akkor két százast stb. ezt a kisebbik még nem látja át matematikailag, csak annyit ért belőle, hogy ha gyűjti sokasodik a pénze. A nagyobb már próbálgatja számolgatni, hogy akkor x hét múlva mennyi lesz, megveheti-e amit szeretne.

olyan is volt már ,hogy ketten együtt gyűjtöttek egy közös dologra, elég drága volt, de olyan támogatólag csinálták, hogy végül kipótoltam (túl sokáig tartott volna nekik összegyűjteni és előbb-utóbb valamelyiknek elfogyott volna a türelme, azt akartam h érezzék a közös sikert).

3. vagyok. elfelejtettem írni, hogy nálunk iskolai - sport stb eredményekért nem fog járni pénz soha. ugyanígy nem adok azért, ha itthon bekapcsolódnak a munkába, mert a belső motivációjukat szeretném erősíteni.

és bár elsőre lehet,hogy soknak tűnik az összeg amiket kapnak, igazából azért nem az, mert mi csak ünnepekre veszünk nekik bármit meglepinek, minden másra ők gyűjtik össze, pl ha akar egy ezer forintos most menő kütyü-ajándékos magazint, vagy kinézett egy gormiti figurát vagy bármit. az ilyesmiket ők finanszírozzák maguknak.

Ja, a jó jegyekért és a házimunkáért nálunk se lesz munkabér soha.

Ezzel lehet elvenni a jól végzett munka és a siker örömét és felváltani egy külső jutalommal, aminek semmi köze a végzett tevékenységhez. Tanulni nem a pénzért kell, rendet rakni sem.