Hogy viselitek a játszóterezést?

9-es! Szerintem ez nem hiteles/hiteltelen magatartás kérdése: ezt inkább áldozathozatalnak nevezném. Bár nagy szó egy ilyen alapvetően prózai témában, mint a játszóterezés. Bár lehet, hogy én könnyen beszélek, hiszen egyáltalán nem esik nehezemre a gyerekemmel játszóterezni. Ma pl. a fiammal saraztam mezítláb a dagonyában térdepelve, míg a kislányom nagyot aludt az árnyékban. Tök jó volt! A fiam arcán a boldogságot meg külön jó volt látni. Persze aztán jött egy csapat gyerek, akkor a fiam finoman jelezte, hogy Ő inkább a gyerekekkel pacsálna, akkor félreálltam.

Szval ha látnám a fiamon, hogy imádja, meghoznám azt az áldozatot, hogy elviszem, még ha én utálnám is. Persze, lehet hiteltelennek nevezni, de mennyire köszönné meg a gyerek pár év múlva, hogy:Köszi, anyám, a nagyszerű elveket, de miért nincs egy barátom sem a lakótelepi gyerekek közül?' 'Hát, kisfiam, anyád utált a játszóra járni, így inkább a parkban sétáltunk.' Egyébként az egyéb programok sem maradnak ki, mi is bringázunk, sétálunk, túrázunk. De a gyerekek közötti interakciókat a játszótereken, játszóházakban lehet a legjobban tanulni /még nem ovis a fiam/.

Én igazi lakótelepi gyerek voltam, rengeteget voltam a játszón, mindenkit ismertem, nagyon bulis gyerekkorom volt a szó jó értelmében.

Őszintén megmondom, hogy a számomra (és sokak számára felénk) a legidegesítőbb típus, az első gyerekes anyuka, akiknek 0-3 éves kor közötti gyerekeik vannak.

Nálunk több nagy játszótér van, mellette elkerített focipálya, és elegendő hely a játszótéren KÍVÜL a bicajozásra. A játszóterek úgy vannak kialakítva, hogy az egyik fele a kicsiknek ideális, a másik fele a nagyobbaknak.

Nos. Az első gyerekes szülők szentül hiszik,hogy kizárólag nekik van joguk ott lenni. Rendszeresen beteszik a totyogó babáikat a focizó 7-10 évesek közé, és elvárják, hogy álljon meg addig a játék, amíg az ő kis babucijuk bogarászik a pálya közepén. A bicikliző nagyok közé engedi a 2 éves motorost, és fennhangon szidja a nagyobb gyerekeket. Gyakorlatilag azt is elvárná,hogy a hinta álljon meg a levegőben, ha a kicsi arra fut.

A nagyobbak (6-7 évesek) nem homokozhatnak az amúgy hatalmas homokozó csücskében, mert arra biztatják a piciket, hogy azok tapossák le amit a nagyok építettek,hátha akkor elhúznak onnan. (saját fülemmel hallottam)

A nagyok nemigen mennek a kicsik részére épített játékokra, de a kicsiket rendszeresen felültetik a hatalmas csúszda, mászóka tetejére, mert az milyen cuki már,és ki vannak akadva, ha a nagyobbak csúszdázni szeretnének.

Van, amelyik direkt a nagyok laphintájában eteti meg a 2 évest, és undorító stílusban küldi el a 6 évest, ha az próbálja elkérni a hintát.

Bizton állíthatom, hogy általában nem a nagyok viselkednek csúnyán,hanem a kisgyerekes szülők kötnek beléjük.

Igen, a nagyok futkosnak,labdáznak,bicajoznak,mert erre való a játszótér és a focipálya. És a nagy teljesen jogosan van felháborodva, ha a kicsi széttapossa az a homokvárat,amit ő fél óráig épített. És a nagynak nem kötelessége a kicsit szórakoztatni.

Én mindig megbeszélem az enyémekkel,hogy a picikre vigyázni kell, de a picik szüleinek is kötelessége lenne odafigyelni arra, hogy ne engedjék be a biciklisek közé a motorozó másfél évest.

Majd a kisgyerekesek is megtanulják, hogy fölösleges mindenből ügyet csinálni, nem kell a 6 éves sarkában lenni, szóval le lehet ülni a padra,még ha egyesek szerint az az ördögtől való is, és elég szemmel tartani. Az övék is megnő, és ők is fel lesznek háborodva, ha nem engedik játszani az ő nagy gyerekét a babások.

De még köztük is a legrosszabb az,aki folyamatosan hangoztatja, hogy az ő babucija milyen szociális, és tündibündi, a többi gyerek meg egy gazember,mert azoknak elegük lesz abból,hogy egy 2 éves kullancsként tapad rájuk, taknyát-nyálát beléjük törli és a full saras kezükkel akarják taperolni az aktuális plüssüket.

Anyukáik szerint ez űbercuki, pedig valójában kiakasztó.

Egyébként az utolsónak igaza van, sokan nem próbálnak alkalmazkodni a többiekhez, pedig egy olyan helyen, ahol sok gyerek játszik együtt, erre szükség lenne.

Van arra is példa, hogy a gyerek neveletlen és az anyja nem foglalkozik vele, meg arra is, hogy az anya normálisnak tartja, hogy mindenki más az ő cuki kisgyerekével legyen elfoglalva.

Én fontosnak tartom a játszóteret, ha valami olyannak szembesülünk, ami nem tetszik, arrébb megyünk. Van elég hely. De szerencsére nálunk nem gyakori az ilyesmi.

Még egy korábbi hozzászólásra reagálva: ha mindig csak az lenne, amihez nekem kedvem van, szegény gyerek nem sokat játszana. Lássuk be, nem sok felnőttnek van kedve félórán keresztül autókat legurítani egy lejtőn, de ettől meg megteszem, mert neki ez a játék, és úgy csinálok, mintha engem is szórakoztatna. Ez nem hazugság, hanem játszom a gyerekkel. Ha a gyereked a játszótérre akarna menni, mert ott vannak a barátai, te közlöd vele, hogy nem mentek, mert neked nincs kedved? Fura.

"a piciknek meg nem élvezetes a nagyoké, mert kb semmivel nem tudnak játszani, nem éri fel, nem elég hosszú a lába, stb. "

Én ezt pont fordítva tapasztaltam. A picik mennek a nagyok után, és ők is ki akarják próbálni az óriás csúszdát és mászókát. Mivel való igaz, hogy nem érik fel, ezért anyuka felteszi.

Oké, nincs ezzel gond, élvezi a pici, rendben. DE anyuka igen is értse meg, hogy azokon a játékokon ŐK azok, akik nem oda valók, és nem a nagyobb gyerekek. Tehát pár perc után engedjék játszani őket, és ne méregesse fél óra után is anyuka habzó szájjal a tétován ácsorgó 6-7 éveseket, és ne ordítsa le őket, ha megközelítik a nekik való mászókát.

Van egy anyuka (több is, de most őt emelem ki),akin jókat röhögök a PADRÓL :)

Tavaly még totyogós volt a kisfia, és minden motorozó 3 évesre úgy nézett, mint a véres rongyra, mert jaj nekimennek a kisfiúnak.

Most ez a kisfiú lassan 3 éves, és úgy száguldozik a pöpec futóbiciklijén, mint a villám. Anyukát pont nem érdekli,hogy hány totyogóst lök fel közben. Anyuka most a focis fiúkra fúj, mert nem tud tőlük a fiacskája a FOCIPÁLYÁN bicajozni. Alig várom, hogy az övé is beálljon közéjük pár év múlva :)

Hát szerintem azért a nagyok is tudnak alkotni, csak ugye anyuka nem látja, mert a padon pletykál azzal a jelszóval,h 6 évest már nem kell figyelni...

Pedig akkor már elég ügyesek, tudják anyuka mikor merül el a beszélgetésben, mikor lehet rosszalkodni úgy hogy ne vegye észre. Aztán anyuka meg szentül meg van győződve h az ő gyereke nem csinál semmi rosszat.

Pedig:

25 kilós gyerek ráül a babáknak való nyuszimotorra, kiveszi a gyerekem kezéből a lapátot, mert ő a nagyobb, vagy szétrugdossa a kislabdát, ami egyáltalán nem focizásra való. Múltkor ülünk a homokozóban, odajön egy kisiskolás, meghúzza a lányom haját és továbbrohan. Mire szólhattam volna már továbbszalad.

Mindenkinek elsősorban a gyerekére figyelni és csak másodsorban társasági életet élni. A 6 éves jólnevelt gyerek is tud rossz lenni bandában ha anya nem figyel.