Gyerek kérdez, és rájössz, hogy milyen tudatlan vagy. Voltatok már így? Ez gyakori a szülőknél? :-)

Nekem sajnos még nincs gyerekem, de gyakran belefutok:

Kérdez és értelmesen válaszolok. Majd a válaszomból születik egy újabb kérdése, amire még mindig kihúzott gerinccel válaszolok. És eme válaszra következik egy újabb kérdés, aminél már azt érzem, hogy de szuper, hogy a gyerek így elgondolkodtat, de még mindig adok valamiféle értelmes választ. És ez mindaddig megy, míg egyszer csak oda lyukadok ki, hogy mennyi mindent nem tudok és mennyire nem gondolkodok el az élet apró dolgain. Nekem ez vicces és elgondolkodtató, sőt némileg fel is dob, ha ilyen helyzetbe kerülök, mert arra ösztönöz, hogy több információt szerezzek az életben. Ma pl. egy kisgyerek egy apró kütyünek egy apró alkatrészéről kérdezett, hogy az mi, és megdöbbentem, hogy fogalmam sincs, pedig évek óta használom, de csak a nagyobbik kütyü a érdekes számomra. hogy mi hajtja részlet kérdés. :-D Na jó, ez utóbbi vicc, de a lényeget érteitek.