Pofon ütöttem a 19 hónaposom, és most borzasztóan érzem magam. Ti hogy dolgozzátok fel, ha hibáztok?

senki sem hibátlan. mivel azt mondod, csak reflex szerű ütés volt, gondolom többet nem fog előfordulni. a bűntudatod el fog múlni, csak figyelj arra, hogy többet ne fordulhasson elő. velem is előfordult, hogy az akkor 3 hónapos babámnak valamivel durvábban adtam vissza a cumiját, majd felemésztett a bűntudat, de utána ez a tapasztalat is segített, hogy türelmesebb legyek. nem könnyű velük, de csak te tudod megtanítani az indulatok kezelésére, és ha tőled azt látja, hogy ha idegesebb az ember, akkor lehet csapkodni, nem fog elmúlni nála sem. türelem, és a bűntudat is elmúlik :)

Az én egy évesem is oda sózott az egyik játékával minap, rászóltam erélyesen, hogy nem szabad és láttam rajta, hogy meg is torpant hirtelen. Nem szándékos volt, nem tudta hogy az nekem fáj. Nem ütöttem meg, nem is akarom sosem, bár a nagynak volt, hogy a fenekére csaptam mikor hiszti korszakban volt én meg kimerültem. Bűntudatod van ami nagyon rossz érzés, máskor legyél türelmesebb, sok mindent csinál egy gyerek míg felnő. Nyugalom :)

Ez nem az a kategória, amikor "vered a gyereket", ne aggódj. Nekem a minap a kisfiam (szintén 19 hónapos) hisztiből úgy gyomron rúgott a pelenkázón, hogy levegőt se kaptam, és én is, ahogy te, reflexből adtam egy csattanóst a combjára. Igaz, ő nem sírt, csak hullámzott a szája, de utána szépen tűrt és tartotta a szemkontaktust, amíg magyaráztam, hogy ez nagyon fájt. Erre ma spontán odajött, amikor a földön feküdtem hanyatt, leguggolt, és megsimogatta a hasamat. :D