Kislányommal mi lesz az óvódában, ha itthon nagyon rossz? Bővebben lent.

Köszi az értelmes válaszokat. Próbálom nevelni, lehet, hogy néha túl sok is a tiltás és azért szarik rám, de nem hallgat rám. Próbálom szépen magyarázni, nem figyel, ordítok, logikusan visszaordít (néha mondjuk ez beválik), büntetés (mesemegvonás, nem megyünk le, nem olvasok mesét, volt sarokba állítás is, de rájöttem, hogy fél, így ezt nem csinálom), többször vertem rá, semmi. Igaziból, ha olyanja van csinálja, ha nem nem. Pl. fogmosás, egyik nap jön simán, másik nap fél órára bezárkóztunk a fürdőbe, mire hajlandó volt fogat mosni.

Nem gondolom, hogy nem fogják szeretni, nagyon barátságos, már most van jó pár barátja, az összes anyuka imádja, mert ők bírják, hogy kis csibész.

Egyszerűen nem tudom, hogyan lehetne rá hatni ( a férjemre legtöbbször hallgat, ő nagyon keményen rászólt párszor, meg kiabált vele, nála működik). Pl. pakolás, mit csináltok ilyen esetben? Pakolj össze, közli nem. Akkor próbálom szépen, nem csinálja, beígérek büntetést, nem érdekli, ordítok, akkor sem, végül nagy hiszti közepette nekiáll, de akkor is én pakolom a többet ő meg segít. A büntetést megkapja, sír miatta, de legközelebb ugyanez történik. Meg időnként ilyen hülyeségeket közöl, hogy ő nem tud pakolni, mert túl rövid a karja.

Utcán nem akar jönni, mert ő fáradt, fáj a lába, a kedvenc dumám, nem bírom a súlyomat! Ilyenkor mi a jó megoldás?

A legkönnyebb azt mondani, hogy neveld meg (családból is megkaptam 50 feletti gyermektelen férfitől, hogy nem hallgat rám a gyerek, jé, tényleg, fel sem tűnt, a mit csináljak kérdésre a válasz: szépen, türelemmel...kb. ennyi), ha valakinek van konkrét ötlete én mindent hajlandó vagyok már kipróbálni, mert nem bírom! Ja, amúgy van egy 8 hónapos kicsi is.