Milyen baleset történt már a babáddal/kisgyerekeddel?

Motorbalesetek - bicajos esések voltak a nagyobbakkal- kb 2éves kortól. EGyiknek a homloka volt tiszta véraláfutás, másiknak az álla horzsolódott le nagyon.

CSuszdán csuszott, kezére esett, kificamodott az ujja. (baleseti)

EGyszer otthon megbotlott és elesett fejjel előre, pont egy duplo legoba kocant. A duplo kocka lenyomata a 4 pöttyel 3napgi virított a homlokán. :)

Futás közben esett egyszer az egyik akkorát, hogy az oldalát nagyon felhorzsolta.

Másik szintén futás közben- az oviban elbotlott, mert nem kötötték be jól a cipőjét az ovonénik és futás közben leesett róla- fejjel vállal előreesett- mert labdával futottak pont. Az ovi vitte őt a balesetire, mert a válla nagyon megzúzódott. :(

Ez ugyan nem baleset, de egyszer az 5évesem eltűnt mellőlünk a strandon- kb negyed óra mulva találtunk rá... nagyon megijedtünk.

Babaként nem volt baleset, a 3gyerekből csak 1 pottyant le egyetlenegyszer az ágyról, de az sem volt veszélyes. De később már szaporodott a kisebb balesetek száma. Ettől mondjuk nem tartom magam- vagy bárki mást rossz szülőnek- ezek a dolgok megtörténnek. A gyerekek is sajnos így is tapasztalnak. Nem lehet őket burokban tartani- és nem lehet mindent gyerekbaráttá tenni.

Elég sokat tudnék mesélni...

Jó szüleim vannak, mégis becsúszott 1-2 figyelmetlenség.

Nem egészen 3 évesen hagyták hogy kimenjek sütivel a kezemben a mamiék kutyájához, aki megharapott az arcomon, műtét lett belőle. (Nincs maradandó nyoma hálisten)

Aztán 3.5 évesen kiengedtek felügyelet nélkül az udvarra, hátul nem volt kerítés így simán átmentem ott a szomszédhoz akinek egy nagy medveölő kutyája volt kikötve, én odatévedtem hozzá és megharapott, a vállamon, nagy maradandó sérülésem lett. (szintén műtét volt)

5 évesen rámbízták az öcsémet a fürdőben akinek az volt az első dolga hogy elnyaljon a kövön és lefejelje a csempét, felszakadt a szemöldöke. (persze én voltam a hibás) Ez csak pár a sok közül, és mégegyszer leírnám, jó szüleink vannak csak mindig sok volt a dolog és kevesebb figyelem jutott néha.

Én mint anya: Kisfiamat 5 hónaposan az ágyon hagytam, mondván mindjárt elalszik, 20 másodperc sem volt mire nagy sírást hallottam, valahogy arrébb kúszott és leesett.

Bevertem már ajtófélfába a kisfiam fejét, többször is, ahogy a karomban feküdt, mentem a szobába és volt hogy útban volt a félfa... Persze ezek nem nagy ütések voltak, sírás sem volt belőle, csak tök ciki...

Volt hogy hasonfekve akartam rakni a kiságyba és kicsúszott a kezemből, magyarul leejtettem a gyereket. (a matracra esett nem magasról)

A két kezén fogva lógattam a gyereket, mert nagyon szerette, arrébb lóbáltam és megrándítottam a kezét. Volt hogy véletlenül kigáncsoltam, nem elég hogy amúgy is sokat csetlik-botlik szegény, én még rásegítek...

Ezek persze mind tök véletlenek voltak, semmi szándékosság nem volt bennem.

Velem kiskoromban nem történt hálistennek sok minden. 3 esetre emlékszek, amik durvábbak voltak. Mindhárom 6 éves korom körül történt. Az egyik: beadtak a játszóházba, elmentek vásárolni, mire visszajöttek, el volt törve a csuklóm :) a csúszdán csúszás közben a testem alá került valahogy a bal kezem, és az egyik kanyarban eltört. Elég tisztán emlékszek rá, mert másnapig nem hitte el senki, hogy fáj. Másnapra akkora lett, mint egy ház, akkor elvittek orvoshoz...

A másik: állítólag az én hibám volt, nagybátyáméknak kívántam jóéjszakát éppen és odamentem a kiskutyájukhoz is (imádtam), hogy jóéjtpuszit adjak neki. Az arcomat kapta el, de egy kis véren meg ijedtségen kívűl semmi (maradandó) bajom nem lett. (Épp egy kenyérhéj darabot rágcsált a kutyus, azt védte, de én nem láttam)

A harmadik: kaptam egy gördeszkát. (Azt hiszem, nem is kell tovább mesélnem...) nagyon trükközni akartam, minek eredményeképpen a deszka vége végighorzsolta a jobb sípcsontomat. Ömlött belőle a vér, a sebhely a mai napig látszik (most 19 éves vagyok)

Unokaöcsémmel történt még, hogy már 2,5 éves "nagyfiú" volt és egyedül járt wcre. Régi ház, óriási, vastag faajtókkal. Mikor kijött a wcből, rácsapta az ajtót a kisujjára, ami ezáltal eltört szegénynek.

Igazából így belegondolva van egy sebely a szemöldökömnél, aminek nem tudom az eredetét (valószínűleg lefejeltem valamit)

Egyébként lány vagyok :) nem voltam egy jó gyerek, az biztos

Csecsemőkorban a nagynak véletlenül alkohollal kentem le a szájpadlását az ecsetelő helyett. Ezután nem nagyon volt olyan, amit nekem köszönhetett, magától esett rengeteget, a mai napig.

A kicsi nem volt ilyen szerencsés, biztos lazábbak lettünk. :)

Télen öltöztettem, és amíg a hordozót igazgattam, hogy belerakjam, lecsúszott a székről fejjel a padlóra. Fél centire kaptam el. Szörnyű volt, nagyon megijedtünk mindketten, én meg nagyon elszégyelltem magam.

A nagy véletlenül többször fejbevágta valami játékkal, egyszer le is ejtette szegényt. A férjem rendszeresen bevágta a kis fejét az ajtófélfába és egyéb helyekre. A nagy becsukta az ujját az ajtóval, meg a fiókba, szóval felsorolni is rossz.

Nagynéném meg unokatesója a baltával játszottak és a src levágta nagynéném ujját.

Mostohaöcsém legyalogolt a medence ülőrészéről az őt ellepő vízbe - vagy fél percig állt a medence alján, mire odaértünk.

Én a csuklómat törtem bringázás közben, meg a kezembe ment egy brutál nagy kő.

Szerintem nincs olyan gyerek aki a szülők figyelmetlenségéből ne szenvedne el kisebb-nagyobb baleseteket. :) Viszont ők még így vannak "kalkulálva", puhábbak és hajlékonyabbak a csontjaik, szóval ne aggódj! :)

Az én fiam 5 hónapos volt amikor legurult az ágy közepéről. A szekrényhez fordultam oda ruháért. Amikor hallottam a koppanást az én szívem is megállt egy pillanatra. Kórházba vittük de nem volt semmi baja szerencsére.

Az ajtófélfákat mi is teszteltük egy párszor...

Viszont volt egy durvább elesése.. nyáron történt, 2 éves volt. Az udvaron volt az egész család, a férjem biciklit szerelt. A fiam fel-alá cikázott ahogy szokott. Megbotlott az egyik kavicsban és kajakra lefejelte a ház sarkát. Iszonyú nagy sírás volt. Bedagadt neki és belilult persze. Akkor nem rohantunk vele orvoshoz, úgy voltunk vele ha nem hány, nem szédül, akkor minden rendben. Így is volt. De napokig nem mentem utcára vele, úgy néznek rám ilyenkor mintha agyba-főbe verném a gyereket. :D