A 3 éves kisfiam kakilási gondokkal küzd. Másnál is vannak gondok? Bővebben lent.

Nem kapott mostanában antibiotikumot?

Adj neki Normaflore-t,a fiamnak használt.(Neki ab-tól ment tönkre a gyomra.)

Szia!

Lehet, hogy sokáig tartogatja, és a pukikkal jön ki mindig egy pici? Akkor lehetséges, hogy a záróizmával van valami gond! Vagy nem történt valamilyen nagy változás a környezetében? Lelki oka is lehet.

Ha nem bízol a gyermekorvosotokban, akkor esetleg gasztroenterológusnál meg lehetne nézetni, van sok dokinak magánrendelése is, hamar be lehet jutni. Ne hagyd annyiban, mert ez nem normális dolog.

Én is a gyereknek a Laveolacot adtam, de nem mertem sokáig. Helyette: karamellizáltam cukrot és egy egész pici tejjel felhígítottam. Édes szirup lett így belőle, imádta a kicsi. Naponta néhány kanállal kapott, de neki jót tett a frissen facsart narancslé is, a rostjaival együtt, nem leszűrve! És sok-sok folyadék.

Remélem, hogy segítettem. :)

Nincs semmi baja a gyereknek! Ismerős a probléma, nálunk is volt ilyen.

Egyszerűen visszatartja a széklelet! Annyira visszatartja, hogy akár 1 hétig sem kakil. Kell neki, de nem akar (nálunk még a lábát is keresztbe tette, úgy szorította, tartotta vissza). Annyira visszatartja, amennyire csak tudja, de a test már alig bárja, ezért egy kicsit kienged", önkéntelenül is a nadrágjába. Nálunk folyamatosan cserélni kellett a nadrágját.

Nem emlékszel rá, mikor és hogyan kezdődött? Nem erőltettétek nagyon a szobatisztaságot? Vagy ez a beöntés emléke miatt? Nálunk ez volt a gond. Majd leálltunk erről a témáról, aztán el kezdett magától szépen kakilni. Most ott járunk, hogy kéri a pelust, abba kakil, de legalább kakil. Majd lassan eljutunk a vécéhez is, de nem erőltetjük, nehogy visszaessünk. Egyébként lassan 3,5 éves.

Rohadt gyorsan keress egy megbízható, lelkiismeretes gasztorenterológust, ha kell magánt, fizesd meg, a gyermeked élete a tét!!

Engem anyám pici koromtól hordott orvoshoz emésztési gondok miatt, 18 évesen majdnem meghaltam. A dokinak másfél év volt, de rájött, mi okozza a gondot, és kikezelt másfél év alatt, azóta problémamentes vagyok!! (31 évesen, két baba után)

A levolac tüneti kezelésre jó, folyamatosan szedni nemjó, a szervezet megszokja, nem fog hatni, és főleg: a problémát nem oldja meg!!!

Mint írtam, le kell nyugodnotok, el kell felejteni az egészet! A gyermek azért kakil be, mert mér nem tudja visszatartani, mert ő NEM AKAR kakilni! Nincsen semmi szervi baja, ezt egy gyerekorvos is megmondja, beszélj vele, illetve a védőnővel.

Én sok helye utána néztem, mit lehetne tenni, mindenütt az erőltetést kell abbahagyni. Ha folytatjátok, még rosszabb lesz. Nálunk még az is tetőzte, hogy a család is mindig ezzel jött. Aztán mindenkit leállítottunk.

Hidd el, nem kell kórházba menni, egyszerűen hagyni a gyereket, minden nap 1x megkérdezni, hogy kell-e kakilni. Maga fog szólni, ha már nem érzi az állandó feszültséget a kaki téma körül.

Mi játékosan csináljuk, megkérem, kakiljon nekem egy biciklit. Amikor kakilt, akkor meg megdicsérem, hogy ez legalább egy bicikli és egy motor volt. Van, amikor ő jön, hogy szeretne egy nagy mosógépet kakilni. Tudom, elég bután hangzik, de a gyerek fejével kellett gondolkodunk.

Pedig már gyerek pszichológushoz akartunk menni, annyira szörnyű volt a helyzet!

[link]

Szia,

ugyanilyen problémánk volt a 3 éves gyerekkel. Még kórházba is kerültünk, mert napok óta nem kakilt. Kapott "pezsgőkúpot", ami a kakit szétmállasztja és ingert csinál, nem hülyéskedek, negyed óráig üvöltött a gyerek, aztán hallatszott a nagy rottyanás, ahogy egy ököl nagyságú kaki távozott mindannyiunk nagy megkönnyebbülésére. Az a tanácsot kaptunk, hogy a kakival max. 2 napot várjunk, a 3. napon menjen a kúp, mert a kicsiknek még nem olyan erősek a hasizmaik, és lehet, hogy két napig nem AKAR kakilni, de a harmadikon már nem is TUD, mert egyszerűen nem tudja kinyomni.

A probléma gyakorlatilag aztán megoldódott magától, egyrészt mert annyira félt a kúptól, hogy inkább ráült a bilire magától, másrészt meg kitaláltam egy mesét a "kaki-manóról", aki borzasztóan szeret néha kinézegetni a popsiból, unja már a benti dolgokat, érdekli a világ és óriási fergeteges utazásokra indul a biliből a WC-csészébe, aztán a csöveken át a szennyvíztelepre, amit baromira élvez. Ez most így röhejes, de a gyerek imádta ezt a sztorit, és hát a kaki-manó kedvébe akart járni, hogy lásson ő is világot...

Ezt egyszer elmeséltem egy pszichológusnak, aki külön lejegyzetelte, hogy milyen jó ötlet így megszemélyesíteni a dolgot, meg is dícsért érte, dagadt a mellem. De főleg azért volt jó, mert a gyerekem elhagyta ezt a rossz szokását. Mert a manók is megérdemelnek egy kis utazást, nem?

A legeslegrosszabb, amit tehet egy szülő, hogy büntet és leszid egy ilyen problémával küzdő gyereket.

Véleményem szerint teljesen lelki oka van a székletgondjának. Az én kislányom se akart kakilni, visszatartotta napokig. Ez akkor kezdődött, mikor lekerült a pelus nappalra. Néhány sírós kakilás után inkább hagytam, hogy pelusba kakiljon. Néha mondogattam neki, hogy a bilibe kéne kakilni, mert már nagy stb, de soha nem szidtam meg vagy büntettem a pelusba kakilás miatt. Ő is Laevolacot kapott kb. fél évig. Mert ha egy kicsit keményebb volt a széklete, már visszatartotta. Aztán csodák csodájára egyik napról a másikra belekakilt a bilibe és azóta sincs vele gond. HA nem velünk történt volna meg, el se hinném....

Szóval szerintem teljesen le kellene állni a kaki témával, pelust adni rá a kakiláshoz, vagy szó nélkül lecserélni a kakis bugyit és várni. Szerintem előbb jönne a változás, mint gondoljátok.

Szegény gyerek nem direkt csinálja, nem tehet róla, egyszerűen az agya még nem érett rá, hogy feldolgozza és a helyén kezelje a kaki témát.

Sok sikert és türelmet!