Mitől nyöghet 4 és fél éves kislányom?

Számos oka lehet. Amúgy igen, az erős koncentráció is okozhatja, de problémás esetben autizmus (elő)jele is lehet. A legvalószínűbb, és általános esetben vagy szorongás okozza, és/vagy unatkozik - ezek közül legalább az egyik következtében úgynevezett ön nyugtató mechanizmusok egyikével él, ha kizárható pl az autizmus. Az ön nyugtató mechanizmusok, pl ujjszopás, maszturbálás, a test ringatása, stb érzelmileg kompenzálja a szorongást, és/vagy unalom érzetet számukra. Mindezek sajátos hangadással is járhatnak. Tehát többnyire ez okból jellemzőek kisgyermekeknél az ön nyugtató mechanizmusok.

Nem zárható ki krónikus fájdalom, betegség se, pl hasfájás.

Két konkrét eset: kamasz koromban tudtam meg, h a hasfájás nem természetes dolog, én addig azt hittem, az élet velejárója. Nem emlékszem, h emiatt nyögdécseltem volna rendszeresen, de lehetséges, nem emlékszem. viszont lehet olyan eset, hogy a kisgyermek nyögdécsel ettől, és akár kamasz, felnőtt is, nyilván.

Természetes dolog csecsemőkortól a maszturbálás is, sőt, mindennapos. Ha túlzásba viszi a gyermek, akkor is hagyni kell őt ebben, mert a szexualitás nagyon érzékeny dolog, és mint a legtöbb tényező, ez is gyerekkorban alapozódik meg, és ezért az egyik legérzékenyebb életterület. Ha csak napi 2-3 alkalommal tűnik úgy, h önkielégít a kisgyermek, az teljesen természetes. Ha gyakrabban, akkor is feltétlenül hagyni kell őt ebben, nem szabad se megzavarni, se megszégyeníteni ebben! Kb 5-6 éves kortól tisztelettel, körültekintően, szelíden fel lehet hívni a figyelmét, h odanyúlhat a lába közé, szabad, ám de mások előtt nem illik, viszont ha elvonul egyedül, pl wc, vagy szobájában egyedül nagyon is szabad - ezt így egy az egyben meg lehet mondani egy öt évesnek, átlagos esetben. De ráér 6 éves kortól akár. Ha túlzásba viszi, az egy jele annak ,h valamitől nagyon szorong! De mivel a túlzott maszturbálással kompenzálja a szorongást adott esetbe na kisgyermek, ezért tehát hagyni kell ebben! Ugyanakkor mielőbb gyermekpszichológus (pl NevTan, stb) tanácsát ki kell kérni, ha van rá mód, elvinni oda, ott játszanak vele, és játékterápia által kiszűrik, mitől szorong - tehát NEM a tünetet kell kezelni, hanem a tünet OKÁT! Ez többnyire minden betegségre érvényes, minden életkorban, tehát felnőttek esetén is.

Mint írtam, a nyögés oka sok minden lehet, unalom, maszturbálás, stb. De mivel a maszturbálásról mint kisgyermekkori természetes megnyilvánulásról sajnos sok szülő (pl prüdéria okán) nem tud, ezért újabb konkrét esettel példálózom a beírásom végén: attól se ijedj meg, ha hangosan, feltűnően nyögdécselne, akár ritmikusan mozog, maszturbál. Ha épp nem teszi, foglalkozz a lelkivilágával a szokásosnál is többet: extra törődés, gyengédség, vedd ölbe, simogasd az arcát, kezecskéjét, beszélgess vele, stb, és mielőbb járj utána pl NevTanban, hogyan lehetne a szorongása okát megtalálni. Ha a szorongása okát megtalálták, kijátszható játékban a gyermekkel, ezáltal esélyesen megszűnik a szorongást kiváltó tünet, pl a maszturbálás túlzott mivolta. Hangsúlyozom, h napi 2-3 alkalommal, nem túl feltűnő önkielégítés teljesen természetes, ennek önmagában semmi köze ahhoz, h szorong-e különösképp valami miatt a kisgyermek, avagy nem szorong. Sőt, lányok esetén egész életen át tartó folyamat az orgazmuskészség tanulása, és pici korban ösztönösen gyakorolják is. Fiúknak is engedni kell.

A konkrét példa: egy bizonyos gyermekcsoportban jellemző volt kb 4 éves kislánynál, h nagyon hangosan nyögdécselt, ritmikusan mozgott, keze a nemi szervén volt a bugyijában, főleg csendes pihenő alkalmával, majd egy idő után hirtelen megrázkódott, láthatóan megkönnyebbült és elaludt (ennek ellenére ritka jelenség az orgazmus, kisgyermekkorban). Ez napról napra megismétlődött, mire kiderült, h a kislány apja alkoholista, csak eleinte nem tűnt fel. Ez önmagában jelentős szorongás okozója lehet, nem beszélve, ha zaklatta is ,pl verte a gyermeket az apa - ez önmagában kiválthatta, nem biztos, h molesztálta is, de az még tetézte volna a bajt...

Azért írtam ilyen típusú konkrét példát is, h tudják a kedves szülők: nem kell megijedni a hangos nyögéstől se, a kisgyermek maszturbálásától sem, ez feltétlen fontos része az életnek kicsi korban is, a pszichoszexuális fejlődés szerves, fontos része. Ugyanakkor tudni kell, milyen módon mire utal és mi számít szokatlannak, valamint hogy az esetben mi a teendő.

De tényleg számos oka van, miért nyög egy kisgyermek, az autizmustól a maszturbáláson át az unatkozásig, egyéntől, kortól , szitutól stb függ.

Szívesen a válaszom.

Valóban nem kell túlspirázni, viszont képben kell lenni erről a felnőttnek, és hát nem túl szerencsés, ha ilyen téren prűd a felnőtt, eszerint te nem vagy prűd, szerencsére. Ugyanis ha tudatos arra is a szülő, hogy csecsemő kortól kezdve minden gyermek maszturbál, naponta, kétnaponta, és hogy ez természetes, sőt, egészséges és nélkülözhetetlen dolog a pszichoszexuális fejlődéshez, nos, akkor nagyon is fontos érteni, és felfigyelni, ha a gyerek aktuálisan maszturbál, mert akkor nem követ el (jelentős) hibát a felnőtt. Hiszen akkor nem tilt neki olyat, amit igen káros tiltani, pl ha nem jön rá a felnőtt, h na most éppen a gyerek maszturbál, akkor lehet h megtiltja neki, evvel meg akár egy életre károsítHATja a gyermekben a nemi vonatkozásokhoz való hozzáállást, pl megszégyenülve érezheti magát sajnos.

Amúgy 5-6 éves kor alatt nem igazán szükséges elvárni, h egyedül legyen, amikor a (saját) nemi szervével játszik. De onnantól óvatosan, és egyszerű módon el kell mondani a gyermeknek, ha épp csinálja, hogy szabad, de egyedül illik. Példaként javaslom a toaletet is megemlíteni neki, hozzátéve, hogy ne oviban, ahol hosszú sor vár a wc-re. Szóval ne kelljen már estig várnia evvel, mert így a dolog spontaneitása is sérül - ha másnapszakban vágyik rá, teheti. Csak 5-6 éves kortól (esetleg olykor ha már 4 éves) rá kell szoktatni, hogy mások erre nem kíváncsiak, vonuljon el, amint lehet, és úgy tegye. Aztán kb 6 éves kortól a többségben amúgy is megjelenik a testi szégyenérzet egy egészséges szintje és már eleve nem vágyik majd mások előtt maszturbálni. (Meg meztelenkedni is egyre kevésbé.)

Abban meg mi zavaró van bárki számára is, h egy 2-3 éves picur a babakocsiban a (saját) lába közé nyúlkál...? Ez épp oly megengedhető számukra, mint hogy 2-3 éves gyerek nyugodtan szaladgálhat meztelenül bármelyik strandon, vagy alkalmasint, pl ha pisiltetik mert váratlanul rájött a szükség-, az utcán.

A babakocsis példát azért hozom fel, mert itt a fórumon szerepelt már konkrétan ilyen kérdés, hogy akkor "Most mit csináljak én, anyuka? Mások látják a kisgyermekem, amint ahogy tolom a babakocsit, a babakocsiban fél órán át ott matat..."

Hát semmit. :) Ha még 4 éves sincs... Aki meg beszól az utcán, az ő szintje...