Miért kellene külön mese kisfiúknak és kislányoknak?

A héten először hallottam egy hirdetést: mesekönyv kislányoknak. Másnak: mesekönyv kisfiúknak?

A) Mi lesz még? Mesekönyv meleg gyerekeknek?

B) Ugyan már, hagyjunk fel a szexista, mácsó megkülönböztetést hirdető mesékkel!

I.

A királykisasszony széttett lábbal várja a megmentő lovagot. Amikor eljön, rájön, hogy a sárkány időnként tüzes leheletével fürdővizet melegített neki, a lovag úr pedig tíz évvel ezelőtt fürdött utoljára - akkor sem önszántából -, mert belelökték a Dunába.

Ezzel szemben a királykisasszony önerővel szabadul ki:

II.

- Sárkány úr, hány fokos tüzet tudsz fújni?

- 800 °C-osat.

- Hát hideget nem tudsz fújni?

- Ezt még senki sem kérte tőlem, de megpróbálom.

... Phü, jaj, megvan ...

- Tessék, íme mínusz 200 °C.

- Ellenőrzöm.

A királykisasszony a sárkány szája elé tartja a kezében levő rózsaszálat. Keményre fagy. A szár, mint egy acéltőr.

Nem vacakol a hét fejjel, hiszen csak egy szíve van a sárkánynak. Leszúrja, és kiszabadul.

III.

A királykisasszony a sárkány távollétében barkácsol egy inverziós gépet. Amikor a sárkány hazatér, benyomja a nagy piros gombot. Az 1000 kg-os sárkányból 50 kg-os gyíkocska lesz, az 50 kg-os királykisasszonyból 1000 kg-os debella válik.

Félrelöki a sárkányt, áttöri az ajtót. Benyomja a zöld gombot, újra 50 kg-os lesz. Hazaszalad. Csodálkozik, hogy miért néznek rá olyan furán, miért nem engedik be apja várába. Aztán rájön, hogy a fejek számát is megcserélte a sárkánnyal. Most neki van hét.