Meddig normális ha egy kisfiú kislányt játszik?

"fokozatosan vissza kell fogni ezekről a dolgokról mert később rossz szemmel fognak nézni rá."

Atyaég... nem fogalmazom meg, mit tennék az ilyen beírókkal legszívesebben... Kompetencia nélkül, ám annál nagyobb önbizalommal írogatnak egyesek...

Amihez nem értek, óvatosan mellékelek véleményt.

A jelen kérdéshez viszont annyit ,hogy kb 6 éves korig teljesen normális, hogy a gyermekek egy része a saját biológiai nemüktől akár ellentétes szerepeket is próbálgatnak, sőt, hasznos is, amennyiben ösztönösen, saját magától szerepjátékozik, öltözködik játékból, stb, ily módon.

Hasznos, hiszen szélesedik a szociális látóköre, más szempontokból is rálátni próbál ösztönösen, adott helyzetekre, szerepekre. Valamint saját benyomásait nem fojtja ez, ha kiéli ezáltal is. Kb olyasmit javasol az első beíró, mintha egy regényírónak megtiltanák, ha saját biológiai nemétől eltérő szereplőket jelenítsen meg műalkotásában... (Nem beszélve az ókori görögökről, akiknél bár nőknek sajnos nem volt szokása színművészkedni, így a férfiak játszották el a női szerepeket, ami inkább csak a férfiszínészek önkifejezési képességeit segítette elő.)

Azon meg általában nem kell aggódni, hogy bármi kóros következménnyel járna. Kb 6 éves korra kialakul a nemi identitás és -orientáció is (kivéve egyes, fogyatékkal élő gyermekek esetében), és onnantól úgy is zavarja a gyerekeket, ha a már ekkorra kialakult jellemzőitől eltérő viselkedésformákat tanúsítanák (pl a környezetük hatására, reakciói miatt zavarná őket).

Az pedig, h kb 6 éves korra egyeseknél nem szokványos nemi identitás, és/vagy -orientáció alakul ki, az egy más természetű kérdés - abban heves viták szoktak kialakulni, most abba nem folynék bele.

Szívesen. De tudnod kell: nem azért érdemes örülnöd, mert a szakmai tapasztalat és tudás a kisfiad viselkedése normalitása mellett szól. Ha az ellen szólna, az bár kényelmetlenebb, tudom, de az is hasznos tanács lenne.

Természetesen nem azért írtam ,h (ilyen szempontból mindenképp látható, hogy) normális a fiad, amit tesz, csak hogy megnyugtassalak - erről szó nincs. Azért írtam, mert ez az igazság, ennek van realitása: ő normális beállítottságú, ilyen szempontból biztosan. (Más szempontból meg nem tudok róla semmit, e szempontból is csak látatlanul, leírásod alapján.)

Más kérdés, h azok, akik idősebb gyermek korban abnormalitás jeleit mutatják, vagy pl homoszexualitás jelét (ami amúgy természetes dolog), azok SEM mutattak semmiféle arra utaló jelet, kisebb korukban.

Magyarán szólva:

amit EGYELŐRE tesz a kisfiad, az NEM káros.

De megmondani azt még nem lehet (pláne ennyi kis leírásból, látatlanul), hogy van-e MÁSFAJTA jel, ami abnormalitásra utalna, se azt, h a későbbiekben kifejlődhet-e abnormalitás (ami egyébként nyilván meglehetősen ritka eset, ha az abnormalitásnak a szűkebb értelmét vesszük, és ha 10 éves kor alattiakról van szó).

Tehát amiket megfogalmaztál a kérdésedben, arról mindről elmondható szakmailag, hogy normális. De ennyiből nem jósolható meg, hogy ahhoz a pár ezrelék abnormálishoz fog-e A KÉSŐBBIEKBEN tartozni, vagy sem. Ahogyan senkiről sem jósolható meg még ilyen kicsi korban pusztán a viselkedése alapján, hogy kórosan fog-e megnyilvánulni később (ha csak nincs erre utaló szervi probléma).

(Épp így a homoszexuális hajlam sem állapítható meg még 6 éves kor alatt.)