Terror az óvodában?
Hatalmas gondban vagyunk, ugyanis a kislányunk 1 éve kizárólag egyetlen kislánnyal barátkozik. Először még tetszett is ez a nagy barátság, de mostanra rájöttünk, hogy a mi lányunk részéről ez nem önkéntes.
Egy csoportba járnak az óvodában és ez a "barátnő" állandóan terrorizálja, megmondja neki, hogy mivel játszhat, mivel nem, mindennapos a parancsolgatás. Mi is és az óvónők is észrevették, de a kislányom hol panaszkodik erre a "barátnőre", hol pedig imádja.
Tegnap komolyabban elbeszélgettem vele és azt mondta, hogy ő nem mer nemet mondani semmire, mert fél ettől a kislánytól. A szívem szorult össze ezt hallgatva.
Reggel ezt elmondtam az óvónőnek is és kértem, hogy figyeljenek oda, tereljék a lányomat mások felé, hogy ez a kislány ne tudja őt egész napra kiközösíteni magának, a kislányom pedig azt monda, hogy megpróbál másokkal is játszani.
Ti mit tennétek ilyen helyzetben?
Mi lehet a legjobb megoldás?
Bűntudatod szerintem ne legyen,nem olyan biztos az,hogy 1 éve "terrorizálja" lehet eleinte lányod is élvezte, csak így átalakult a kapcsolat.
Én kérném sz óvónőket,hogy fokozottan figyeljenek(ahogy tetted és alapvetően ez az óvónők kötelessége is),másrészről sokat beszélgetnék otthon,hogy ne hagyja magát,mondjon nyugodtan nemet ha nem szeretne valamit,és ha a másik kislány erőszakoskodik,akkor szóljon felnőttnek.
Nagyjából hasonló helyzetben voltam én is 4 éves fiammal!
Én azon kívül hogy kértem az óvónéniket segítsenek ők is megoldani a problémát,délutánonként másik kisbarátjával és anyukájukkal is összejöttünk játszótéren,városban fagyizóba vagy nállunk vagy nálluk,egyszóval próbáltam rávezetni a fiam,hogy XY-on túl is van élet ne hidje hogy őneki csak azzal az egy kisfiúval kell barátkozni!
majd egyre jobban nyitott a másik barátok felé is akikkel délutánonkánt ovi után összejöttünk!De le a kalappal az óvónők előtt mert maximálisan együttműködőek voltak(nem egymás mellé ültették őket asztalnál,nem egymás mellett altatták őket stb)bár ők is elismerték,hogy nincs jó hatással a fiamra annak a másik fiúnak a barátsága tehát ők is látták a problémát!
Ezen kívül itthon is sokat beszélgettem bizalmasan,meghitten a fiamra és próbáltam neki tanácsokat adni,hogy más kisfiú vagy akár kislány felé is nyisson nem kötelező neki XY-nal játszani állandóan!Sztem ahogy érezte a fiam a hátországot tőlünk meg is nőtt az önbizalma és utánna pozitívra fordult a dolog,lettek neki új barátai nyitottabb lett és a régi barát is "visszább vett az arcából"
Nálunk ez volt velem.
Én szerettem azt a kislányt, de mindig az volt amit ő akart, és az anyja ebben bajtárs volt. Külön szólt nekem az anyja, hogy hagyjam rá és legyen igaza, különben sírni fog.
Ennek az eredménye, hogy ő szebben rajzolt, szebben énekelt, szebb volt, csinosabb volt, okosabb volt, jobban sportolt, és eleve az lett beleplántálva a fejembe, hogy a másik kislány mennyivel jobb. (mert ha valamiben én nyertem, akkor sírt).
A mai napig kisebbségi komplexusom van.
Ne hagyjátok ezt...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!